A réz tette gazdaggá a bronzkori Ciprus egyik legnagyobb városát
Minden eddiginél régebbi, a Kr. e. 17–15. századból származó épületmaradványokat azonosítottak svéd régészek Ciprus legnagyobb ismert bronzkori településén, Hala Sultan Tekkében. A felfedezés új megvilágításba helyezi az egykori kikötőváros kialakulását, amely a rézkereskedelem egyik fontos mediterrán központjaként a Balti-tengertől Indiáig húzódó kereskedelmi hálózatokhoz kapcsolódott.
- Svéd régészek a Kr. e. 17–15. századból származó épületmaradványokat azonosítottak Ciprus legnagyobb ismert bronzkori településén, Hala Sultan Tekkében.
- A 2026-os ásatások során három korai településréteget tártak fel, amelyek több évszázaddal korábbra helyezik a város régészetileg igazolt történetének kezdetét.
- A város gazdagságát elsősorban a rézfeldolgozásnak és a kereskedelemnek köszönhette.
A mai Lárnaka közelében található Hala Sultan Tekke a bronzkorban egy védett tengeröböl partján helyezkedett el, területe pedig fénykorában elérhette az 50 hektárt is. A legkésőbb Kr. e. 17. században alapított település mintegy ötszáz éven keresztül virágzott, Kr. e. 1150 körül azonban teljesen elnéptelenedett. Gazdagságát elsősorban a réz kitermelésének és feldolgozásának köszönhette, amelyet a közeli Tróodosz-hegységből szállítottak a városba, majd a kikötőn keresztül a Földközi-tenger különböző térségeibe is eljuttattak. A régészek korábban nagy mennyiségű rézércet, kohászati salakot, olvasztókemencéket és tégelyeket tártak fel, amelyek kiterjedt fémfeldolgozó tevékenységről tanúskodnak.
A város a Kr. e. 14–13. században vált jelentős kereskedelmi központtá, ahová Szardíniából, a Balti-tenger térségéből, Núbiából, Afganisztánból és Indiából is érkezhettek különféle árucikkek. A korábbi ásatások során szardíniai edények, itáliai eredetű fibulák, krétai vázák, mükénéi kerámiák, valamint balti borostyánból és lazúrkőből készült tárgyak is előkerültek. Ezek a leletek arra utalnak, hogy Hala Sultan Tekke kiterjedt, egymással összekapcsolódó kereskedelmi hálózatok része volt, amelyek több ezer kilométerre fekvő térségek között biztosították a nyersanyagok és luxuscikkek áramlását.
A lelőhelyen már a 19. század végén megkezdődtek a régészeti kutatások, 2010 óta pedig Peter M. Fischer vezetésével svéd expedíció vizsgálja a település maradványait. A korábbi feltárások legidősebb, egyértelműen azonosítható településrétegei a Kr. e. 14. századból származtak, bár elszórtan ennél régebbi kerámiatöredékeket is találtak a régészek. A 2026 februárjában, májusában és júniusában végzett ásatások során azonban először sikerült a Kr. e. 17–15. századra keltezhető épületmaradványokat és kerámiákat eredeti régészeti rétegükben feltárni: a kutatók ekkor három, egymás alatt elhelyezkedő településréteget azonosítottak, amelyek segítségével a város történetének korábban ismeretlen, legkorábbi időszakát is rekonstruálhatták.
Ez is érdekelhet
A különböző rétegekben talált kerámialeletek alapján a régészek a település korai fejlődésének több szakaszát is elkülönítették, amelyek a helyi fazekasság változásairól és a külkereskedelmi kapcsolatok alakulásáról is árulkodnak. A fiatalabb, negyedik rétegben a jellegzetes ciprusi, fehér bevonatú edények mellett anatóliai eredetűnek tartott, hosszúkás palackokat is azonosítottak, amelyek már ebben az időszakban távolabbi kapcsolatokra utalnak. Az ötödik és hatodik, legkorábbi rétegben ezzel szemben a vörös, fekete és fehér festéssel díszített kerámiák domináltak, amelyek a középső és késő bronzkor közötti átmenet jellegzetes emlékei. A mükénéi importkerámiák hiánya ugyanakkor megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy az Égei-tenger térségével folytatott kereskedelem csak a Kr. e. 14. században és a 13. század elején vált fontossá.
Hala Sultan Tekke pusztulásának pontos körülményei továbbra is vitatottak, bár a korábbi kutatások Kr. e. 1200 és 1175 körül két jelentős pusztítás nyomait is azonosították. A város hanyatlását sokáig a keleti Mediterráneumot sújtó, úgynevezett tengeri népek támadásaival hozták összefüggésbe, de a kutatók szerint a térség politikai konfliktusai, járványai, éhínségei és éghajlati változásai is szerepet játszhattak az összeomlásban. A település elnéptelenedését követően a kereskedelmi tevékenység jelentős része a közeli Kition kikötőjébe helyeződött át, amely a mai Lárnaka területén feküdt. Az újonnan feltárt épületmaradványok minden eddiginél korábbra helyezik Hala Sultan Tekke ismert történetének kezdetét, ugyanakkor továbbra sem tisztázott, kik alapították a települést, és hogy a rézkereskedelem már a legkorábbi időszakban is meghatározta-e gazdaságát.
