A 41 aranyérmestől a sporttörténelmet író magyarig – a paralimpiák története

Szeptember 7. és 18. között Rio de Janeiróban rendezik meg a XV. nyári paralimpiai játékokat. A mozgalom 1948. július 28-án indult útjára, amikor a londoni XIV. olimpiai játékok nyitónapján Sir Ludwig Guttmann német születésű brit neurológus íjászversenyt rendezett az Aylesburyben működő Stoke Mandeville kórház kerekesszékes hadisérültjei számára.

Római kezdetektől a torontói botrányig

A paralimpia a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre. (A siketolimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg.

Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra. A paralimpiák mottója: A lélek mozgásban. Szimbóluma a három ecsetvonáshoz hasonló, egy központ körül mozgó agito (a latin szó jelentése: mozgásba hozok), az alakzatok színe piros, kék és zöld, mert ezek a nemzeti lobogókban leggyakrabban használt színek. A láng meggyújtásához használt fáklya lényegében megegyezik a nyári olimpiai játékok megnyitóján használttal. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben megállapodott abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.

A mozgalom 1948. július 28-án indult útjára, amikor a londoni XIV. olimpiai játékok nyitónapján Sir Ludwig Guttmann német születésű brit neurológus íjászversenyt rendezett az Aylesburyben működő Stoke Mandeville kórház kerekesszékes hadisérültjei számára. Az évente megrendezett játékok atlétikai versenyekkel, vívással és kosárlabdával bővültek, s 1952-ben már négy holland hadisérült is részt vett rajtuk. A költségek fedezésére 1955-ben pénzügyi alapot hozott létre a Brit Gerincsérült Sportolók Alapítványa. A Világ Veteránjainak Szövetsége 1957-ben Párizsban kategorizálta a különböző sérültségeket, és a nemzetközi szabályokat is lefektették. Még abban az évben megalakult a Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Sportszövetsége (ISMGF) Guttmann professzor elnöklete alatt, hogy összefogja a nemzetközi részvétellel zajló játékok megszervezését.

Az első paralimpiai játékokat 1960-ban rendezték meg Rómában, hét nappal a XVII. nyári olimpia után Antonio Maglio, az ostiai Gerincsérültek Központja igazgatójának kezdeményezésére. Sir Ludwig Guttmannt fogadta XXIII. János pápa is, és ezekkel a szavakkal jellemezte: "Ön a mozgássérültek Coubertinje." Rómában 23 ország mintegy 400 kerekesszékes sportolója versenyzett nyolc sportágban, ekkor szerepelt először az asztalitenisz a programban.

1964-ben Tokióban a 22 küldöttség 390 sportolója hét sportágban: íjászatban, atlétikában, kosárlabdában, sznúkerben, úszásban, asztaliteniszben és súlyemelésben versenyzett. Ez volt az első paralimpia, ahol felvonták a mozgalom zászlaját, és elhangzott a himnusz is, s ekkor alakult meg a Mozgáskorlátozottak Sportszervezete (ISOD). 

1968-ban a színhely Mexikóváros, a XIX. olimpiai játékok házigazdája lett volna, de adminisztrációs problémák miatt a játékokat Tel-Avivban rendezték meg. A harmadik paralimpián 29 küldöttség 750 gerincsérült versenyzője vett részt.

A negyedik paralimpiai játékokra 1972-ben a németországi Heidelberg városában került sor, és 44 küldöttség ezer kerekesszékes sportolót nevezett. Itt született meg az első magyar paralimpiai érem, Fejes András - aki magánúton vett részt a játékokon - kerekesszékes kocsiversenyen harmadik helyezést ért el.

Az 1976-os montreali olimpia szervezői nem tudták felajánlani az ottani létesítményeket, így a játékokat Torontóban rendezték meg. Most első alkalommal vettek részt a versenyeken látássérült és amputált versenyzők is, a játékokra 42 küldöttség 1600 sportolót nevezett. A kerekesszékes versenyeken 150 paralimpiai rekord dőlt meg, és 103 világrekord született. Ugyanebben az évben rendezték meg az első téli paralimpiát a svédországi Örnsköldsvikben.

Magyarország 1976-ban küldött először hivatalos küldöttséget a játékokra, de a 12 sportolót és a három kísérőt a harmadik napon - tiltakozásul a dél-afrikai apartheid rezsim sportolóinak jelenléte miatt - hazarendelték. Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérmét, Oláh József atléta bronzérmét a rendezők törölték a hivatalos protokollból. (Az érmeitől politikai okokból megfosztott két sportolót idehaza a riói paralimpia előtt rehabilitálták, Tauber Zoltán megkapta az utólag mégis elismert aranyérmét, Oláh József atléta özvegye pedig átvehette a bronzérmet jelképező oklevelet.)

1980-ban a Szovjetunió nem rendezte meg a hatodik paralimpiát, így arra a holland Arnheimben került sor 42 küldöttség 2500 sportolójának részvételével, Magyarország az 1976-os bojkott miatt nem kapott meghívást. Ekkor szerepeltek először a paralimpián a központi idegrendszer sérüléséből adódó mozgáskorlátozottak, ekkor volt először televíziós közvetítés, igaz, még csak felvételről lehetett az eseményeket nyomon követni.

1984-ben a versenyeket New Yorkban és a mozgalom szülőhelyének számító Stoke Mandeville-ben rendezték meg. Most először gyújtották meg a paralimpiai fáklyát a XXIII. Los Angeles-i nyári olimpia lángjáról, így a két esemény jelképesen is összekapcsolódott. A játékokon 1800 sportoló vett részt, a magyar sportolókat 42 fős küldöttség, ebből 31 sportoló képviselte. A magyar szempontból  eddigi legsikeresebb paralimpiáról a sportolók 12 arany-, 13 ezüst- és 3 bronzéremmel tértek haza - a Magyar Paralimpiai Bizottság statisztikája alapján.

A magyar paralimpikon, aki sporttörténelmet írt

A paralimpia elnevezést hivatalosan az 1988-as szöuli játékok során használták, ez volt az első alkalom, hogy a játékokat egyetlen nemzetközi testület, a Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének Nemzetközi Koordináló Bizottsága (ICC) felügyelte, s itt vezették be a doppingvizsgálatot is. A megmérettetésre 61 országból 3050 versenyző érkezett, Magyarországot 48 fős küldöttség, ebből 35 sportoló képviselte, akik 4 ezüst- és 8 bronzérmet szereztek. Az ICC megkezdte a sportágankénti kategória-összevonásokat, új kategorizálási szabályokat vezetett be, szigorította a minimál sérültség szabályait, s nem adtak rajtengedélyt azokban a versenyszámokban, amelyekben háromnál kevesebb sportoló állt volna rajthoz.

1989. szeptember 22-én Düsseldorfban megalakult a Nemzetközi Paralimpia Bizottság (IPC). Az alakuló közgyűlésen 41 nemzet képviselői voltak jelen a mozgás- és látássérültek mellett az értelmi fogyatékosokat és a hallássérülteket tömörítő nemzeti sportszervezetek képviseletében. Az IPC nem csak a paralimpiai játékokért felelős, hanem a paralimpiai kvalifikálásra jogosító nemzetközi versenyekért is. Az alakuló közgyűlést követően megalakultak a nemzeti paralimpiai bizottságok is.

1992-ben Barcelonában az addigi paralimpiák történetének legnépesebb mezőnye, 82 nemzet képviseltette magát, a játékokat a nyári olimpia szervezőbizottsága bonyolította le. A magyar csapatot 42 versenyző és 10 kísérő alkotta, a magyar mérleg 4 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérem.

1996-ban Atlantában, a centenáriumi olimpia helyszínein 115 ország 3500 sportolója vett részt a paralimpián. Magyarországot 45 sportoló és 18 kísérő képviselte nyolc sportágban: asztalitenisz, atlétika, úszás, erőemelés, tenisz, vívás, ülőröplabda, csörgőlabda, és 5 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek. A játékok történetében először kaptak versenyzési lehetőséget értelmi fogyatékos sportolók is, és most először kértek pénzt a belépőjegyekért.

2000-ben Sydneyben, a XXVII. nyári olimpiai játékok helyszínein rendezték meg a XI. paralimpiai játékokat, amelyeken 122 ország 3900 versenyzője 18 sportágban mérte össze erejét. A magyar csapatot 55 sportoló és 29 kísérő alkotta, s most először a Magyar Rádió és a Magyar Televízió napi rendszerességgel adta helyszíni tudósításait. A magyar csapat 4 arany-, 5 ezüst- és 14 bronzérmet szerzett.

2004-ben az athéni paralimpián 38-an képviselték a magyar színeket, egy arany-, nyolc ezüst-, illetve tíz bronzéremmel zárva a játékokat. Athénban összesen 304 világ- és 448 paralimpiai csúcs született. A távon 2000-ben is győztes Pásztory Dóra a 200 méteres  vegyesúszást világcsúccsal nyerte, ezenkívül szerzett két ezüstérmet is. Világcsúcsot döntött 200 méter vegyesen Kovács Ervin is, aki ennek ellenére csak ezüstérmes lett. Ez volt az első alkalom, hogy itthon a paralimpikonok az olimpikonokkal azonos jutalmazásban részesültek.

2008-ban a pekingi paralimpián 33 magyar sportoló vett részt, egy arany- és öt bronzéremmel tértek haza a játékokról. A legeredményesebb magyar sportoló, Sors Tamás világcsúccsal győzött 100 méter pillangón, és még két bronzérmet szerzett. Sporttörténelmi bravúrt hajtott végre Szekeres Pál, aki a tőrözők között végzett a harmadik helyen, ezzel ő lett az első és eddig egyetlen sportoló a világon, aki nyári olimpián és paralimpián is érmet szerzett. A kínai fővárosban 148 országból több mint 4200 sportoló mérte össze tudását, mindkét szám rekord volt a játékok történetében. A versenyzők között 1431 érmet osztottak szét, összesen 76 ország sportolói értek el dobogós helyezést. Soha annyi szurkoló nem követte nyomon a helyszínen az eseményeket, mint Pekingben. Minden sportág versenyei telt ház előtt zajlottak, a kínai televízióban két csatorna csak a paralimpia eseményeiről számolt be.

2012-ben a londoni paralimpián 166 országból 4294 sportoló mérte össze tudását, 251 világ- és 451 paralimpiai csúcs született. A magyar csapat 2 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzéremmel tért haza. A versenyeket több mint 2,7 millióan látták a helyszíneken, ez a szám a pekinginek a duplája. A Channel 4 televíziós csatorna napi 15 órában élőben közvetített, az eseményeket a szigetország 22 városában 47 kivetítő előtt naponta mintegy 500 ezren követték nyomon.

A paralimpiák történetében a legeredményesebb sportoló az amerikai látássérült úszó Trischa Zorn, aki 1980 és 2004 között hét játékon 55 érmet nyert, ebből 41 volt arany. Magyarország 1972 óta összesen 30 arany-, 41 ezüst- és 55 bronzérmet szerzett.

A riói paralimpiai játékokon 22 sportágban mérik össze tudásukat a versenyzők, ezek közül három (a bocsa, a csörgőlabda és az erőemelés) nem olimpiai sportág. A játékok kabalája a Tom Jobin brazil zenészről elnevezett Tom, a kék-zöld színű, falevél frizurájú figura a brazil növényvilágot jelképezi. A játékokon 43 sportolóból álló magyar küldöttség vesz részt, ekkora létszámú egyéni versenyzői csapat soha nem indult még Magyarországról. Eddig példátlan módon az Oroszországban tapasztalt, központilag irányított doppingolás miatt az IPC a nyári és a téli paralimpiai játékokról is kizárta az orosz sportolókat.