A 400 éves festmény nyomában: haditengerészeti siker a spanyol aranykorból

Salvador de Bahía visszafoglalása a hollandoktól nemcsak stratégiai fordulópont volt a dél-atlanti térségben, hanem egyben szimbóluma is annak, hogy a hanyatlás küszöbén álló birodalom még képes volt látványos erődemonstrációra.

Az elfeledett győzelem: Salvador de Bahía visszafoglalása, 1625

„Annus Mirabilis” – Csodák éve. Nem véletlenül nevezték így 1625-öt: ez volt az az év, amikor a spanyol monarchia jelentős katonai sikereket aratott a szárazföldön és tengeren egyaránt. Spanyol csapatok legyőzték a franciákat Genovában, az Egyesült Tartományok (Hollandia) erőit Bredánál, valamint az angol királyi flottát Cádiznál. A haditengerészet egyik legnagyobb diadala azonban a brazil Salvador de Bahía visszafoglalása volt a hollandoktól. „Senki sem gondolta volna, hogy ez megtörténhet” – idézi Enrique Torres Piñeyro ellentengernagyot, a Haditengerészeti Történeti és Kulturális Intézet igazgatóját. A 1625-ös győzelem áll a középpontjában annak az új, nagyszabású kiállításnak, amely  a madridi Haditengerészeti Múzeumban - adta hírül az abc.es.

A különleges festmény felfedezése

A kiállítás középpontjában egy eddig ismeretlen, névtelen olajfestmény áll, amely Salvador de Bahía visszafoglalását ábrázolja. A festményt 2020-ban fedezték fel, amikor XII. Valdueza márkija, Alonso Álvarez de Toledo y Urquijo megkereste David García Hernánt, a Carlos III Egyetem történészprofesszorát. A három méter széles vászon valósággal tablóként mutatja be a hadművelet részleteit, a várost, a kikötött hajókat, a tüzérség elhelyezését, a csapatok mozgását. „Csak egy térképész szemével lehetett ilyen pontosan ábrázolni a látványt” – jegyezte meg García Hernán, aki a festmény multidiszciplináris elemzését vezette.

A mű nemcsak katonai eseményeket örökít meg, hanem egy méltatlanul elfeledett hőst is: Fadrique de Toledo Osoriót, Villanueva de Valdueza 1. márkiját, aki a hadműveletet vezette. Bár a korabeli dokumentumokban a dicsőség nagyrészt Olivares gróf-hercegnek jutott, a festmény egyértelműen Fadrique érdemeit hangsúlyozza. „A győzelem akkoriban nagyobb hatást váltott ki, mint a lepantói csata” – állítja a történész.

Restaurálás és kiállítás

A festmény tíz hónapig tartó restauráláson esett át Irene García Bustos művészettörténész és restaurátor keze alatt. A munka során rejtett részletek is előkerültek, korábbi átfestések alól, tovább erősítve a mű hitelességét és jelentőségét. „A kiállítás létrejötte hatalmas kutatómunka és sok intézmény együttműködésének eredménye” – mondta Juan Escrigas Rodríguez, a Haditengerészeti Múzeum igazgatója.