Ólomra írt bosszú: átoktábla egy gall-római sírból

Egyedülálló régészeti leletre bukkantak a franciaországi Orléansban. Huszonegy ólomtábla került elő egy gall-római temetőből, köztük egy különösen ritka, gall nyelven írt átoktábla. A lelet nemcsak az ősi hiedelmek világába enged bepillantást, hanem a szinte teljesen eltűnt nyelv értékes emléke is.

Átoktábla Orléansban

A franciaországi Orléansban, egy 2022-ben feltárt gall-római kori nekropoliszban huszonegy ólomtáblát találtak, amelyek közül az egyik különösen figyelemre méltó. A 2. század második feléből származó sírban gall nyelven írt átoktábla került elő – ez a fajta nyelvemlék rendkívül ritka, hiszen a gall nyelvből alig maradtak fenn írásos források.

A titokzatos temető története

A temetkezési hely a 18. századi Porte Madeleine kórház helyén került elő. A sírmezőt az 1. század végétől a 3. század elejéig használták. A régészek több mint 60 sírt tártak fel, amelyek egy fal mentén sorakoztak. Az elhunytak mind felnőtt férfiak voltak, akiket inhumáltak, azaz testüket eltemették, nem pedig elhamvasztották. Nők és gyermekek nyomát nem találták.

Ez a szokatlan egyneműség arra utal, hogy a temető meghatározott közösséghez tartozott – valószínűleg szakmai csoport tagjai nyugodtak itt.

Az egyik sír, az úgynevezett F2199-es, különleges tartalmat rejtett: az elhunyt lábai közé szorosan összetekert ólomtáblát helyeztek. Ez a defixio, azaz átoktábla – az ilyen tárgyak az egész görög-római világban elterjedtek voltak, sőt, még a keresztény korban is használták őket.

Az emberek szerelmi, üzleti vagy akár sportbéli riválisaikat is megátkozták, gyakran az alvilági istenek segítségét kérve a bosszú végrehajtásához. Az ólom, mint hideg és sötét fém, szimbolikusan is kapcsolódott az alvilági (khtonikus) hatalmakhoz.

A szöveg kibontása és megfejtése

Az F2199 sírban talált defixio vékony ólomlemezét először összehajtották, majd feltekerték. Az évszázadokon át szorosan felcsavart tábla kibontása óvatos kezelést igényelt: eltávolították a korróziót, és átlátszó védőbevonattal erősítették meg a felületét.

A szöveg rendkívül halvány volt, így a kutatók Reflectance Transformation Imaging (RTI) technológiát alkalmaztak – ez lehetővé tette, hogy speciális fényviszonyok között kiemelkedjenek az egyes betűk. A felirat latin betűs volt, de nagyrészt gall nyelven íródott, néhány görög és latin szóval vegyítve.

Az eltűnt nyelv visszhangja

A gall nyelv fordítása különösen nehéz, mivel már kihalt, és alig állnak rendelkezésre írásos emlékek. A kutatók más ősi kelta nyelvek – például az óír és az óbreton – szókincsét is segítségül hívták a fordításhoz. Az átokszöveg értelmezése még folyamatban van, de a szakértők az alábbi, részleges fordítást közölték:

ib r...mi [m]arte rigisamu | a]nmantigIuTo Mars the Royal, who pierces names
Mars, a királyi, aki neveken keresztül sújt.

Se uiron bnanon uanderonado brixton sod-esti
E férfiak és nők megátkozása, akiket itt megneveztek.

Cisin...piSSlon atlon atemiston
Akik szerencsétlen és igazságtalan tettet hajtottak végre.

Etic se-uiron banon canti piSSiantas
És mindazok, akik ezeknek a férfiaknak és nőknek a cinkosai voltak.

Ezután következik a hosszú névsor: valószínűleg az átok célpontjai, vagy az istenek, akiket megidéztek. Többször is szerepel a „Regina” név, amely az istenségre utalhat.

Ez az ólomtábla nemcsak az ősi rituálékba és hitvilágba nyújt bepillantást, hanem a kihalt gall nyelv egyik páratlan emléke is. A defixio értelmezése továbbra is tart, de már most jelentős tudományos eredmény, amely közelebb hozza az ősi Galliát és a Római Birodalom sokszínű szellemi világát.