Az ábécé eredete: lehet, hogy nem Egyiptomból indult minden?

Körülbelül ujjnyi agyagtárgyat fedeztek fel a szíriai Umm el-Marra ősi városában (Forrás: Glenn Schwartz /Johns Hopkins Egyetem)

Mi volt a világ első ábécéje?

A világ számos ókori írásos emléke alapján felmerül a kérdés: vajon melyik volt a legelső, valódi ábécé? Másképp fogalmazva: mi a világ legrégebbi igazolt alfabetikus írásrendszere?

A legtöbb szakértő szerint ez a proto-szinaita írás lehetett, amelyet mintegy 4000 évvel ezelőtt fejlesztettek ki kánaáni munkások egyiptomi türkizbányákban, a Sínai-félszigeten. Ez a rendszer alapozta meg a föníciai ábécét, amely aztán hatással volt a korai héber, a görög és a római írásokra is – írja a Live Science.

Új nyomok Észak-Szíriából: megelőzte valami a proto-szinaitait?

A Johns Hopkins Egyetem kutatói 2024 novemberében olyan leleteket tártak fel, amelyek szerint már évszázadokkal korábban is használhattak ábécét – méghozzá a mai Észak-Szíria területén.

A bizonyíték négy, körülbelül ujjnyi méretű agyaghenger, amelyeket Aleppó közelében, Umm el-Marra bronzkori sírjában találtak. Radiokarbonos kormeghatározás alapján a hengerekre i. e. 2400 körül véstek szimbólumokat – vagyis közel 500 évvel a proto-szinaita írás kialakulása előtt.

Szakmai vita: valóban ábécéről van szó?

A felfedezés ugyan izgalmas, de nem mindenkit győzött meg. Philippa Steele, a Cambridge-i Egyetem filológusa a Live Science-nek elmondta: „Szerintem ezek a feliratok egyértelműen valamilyen írásrendszerhez tartoznak. Ami nehezebb kérdés, az az, hogy ez az írás valóban alfabetikus jellegű-e.”

A régészek egyetértenek abban, hogy az írás a világ több pontján is kialakult egymástól függetlenül. Az egyiptomi hieroglifák például i. e. 3200 körül jelentek meg, míg a sumér ékírás is hasonló időszakból származik. Kínában az írás i. e. második évezred elején fejlődött ki, az amerikai kontinensen pedig az olmék írás a legrégebbi, i. e. 600 körül.

Mi különbözteti meg az ábécét a többi írásrendszertől?

Ezek az ősi írásformák azonban nem tekinthetők ábécének. Többségük logografikus rendszer – vagyis egy szimbólum egy teljes szót vagy fogalmat jelöl –, illetve ezek és a szótagírás keverékei. Az ábécé ezzel szemben olyan rendszer, amelyben minden egyes betű egy különálló hangot, azaz fonémát képvisel.

Steele szerint a proto-szinaita írás az egyiptomi hieroglifák hatására jött létre, de új, önálló rendszert képvisel: „A betűk mögötti elgondolás és azok értékei újításnak számítottak.”

Rejtélyes írásrendszerek a bronzkorból

Steele kutatásai főként a Krétáról, Ciprusról és Görögország más részeiről származó bronzkori írásokra irányulnak – köztük olyanokra, amelyeket máig nem sikerült megfejteni. Ciprus különösen érdekes, mivel ott több mint ezer évig használták a bronzkori szótagos írást, amely a görög nyelvhez igazítva vált a helyi kultúra szimbólumává.

Silvia Ferrara, a Bolognai Egyetem filológusa – aki nem vett részt a szíriai leletek feltárásában – úgy nyilatkozott, hogy számára a legizgalmasabb írások közé tartoznak a máig megfejtetlenek, például a proto-elamita írás Délnyugat-Iránból, amely hatással lehetett a mezopotámiai ékírásra.

Túl kevés jel a biztos következtetésekhez

Bár az Umm el-Marra-i hengerek idősebbek minden eddig ismert proto-szinaita feliratnál, Steele szerint még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy alfabetikus rendszerről van szó. A hengerek túl kevés jelet tartalmaznak ahhoz, hogy elemezni lehessen a szerkezetet.

Egyes jelek hasonlítanak a proto-szinaita írásjelekre, de másoknál a kapcsolat nem nyilvánvaló. „A fő probléma az, hogy ha csak a jelek alakjában van hasonlóság, akkor nincs elég támpontunk a rendszer értelmezéséhez” – mondta Steele.

Új eredettörténet küszöbén?

Glenn Schwartz, a Johns Hopkins régésze, aki a leleteket feltárta és 2024-ben tudományos konferencián bemutatta eredményeit, úgy nyilatkozott: „A felfedezés arra utal, hogy az ábécének egészen más lehet az eredete, mint eddig hittük.”

Ferrara hozzátette: „Nem lepett meg, hogy az ábécét már 500 évvel korábban is használhatták. Az viszont igen, hogy ezt a Szíriában talált lelet bizonyítja. Az ötletek és fogalmak jóval messzebbre jutottak, mint amit a régészeti leletek alapján gondolnánk.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Véletlen felismerés oldotta meg az erotikus témájú római mozaik rejtélyét
• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán