67 éven át nem tudta feltörni senki a legendás Bramah-zárat
2019. december 9. 13:04 MTI
205 éve, 1814. december 9-én halt meg Joseph Bramah angol feltaláló, a hidraulikus sajtó és a biztonsági zár kifejlesztője. Bramah utolsó találmánya, a fákat gyökerestől kiemelő hidraulikus szerkezet beüzemelését ellenőrizte, amikor megfázott, tüdőgyulladást kapott, s 66 éves korában elhunyt.
Korábban
1748. április 13-án született Stainborough-ban egy parasztgazda második fiaként. Az elemi iskola elvégzése után a farmjukon dolgozott, de 16 éves korában baleset érte, ami miatt egész életében sánta maradt, így nem sok hasznát vehették a földeken.
Apja ekkor tanoncnak adta a helyi ácsmesterhez, akinél igen gyorsan beletanult a szakmába. A szabadidejében készített hegedűk eladásából szerzett pénzből Londonba ment, ahol egy műbútorasztalosnál kapott munkát, s hamar megcsillantotta találékonyságát.
Az Alexander Cumming által 1775-ben szabadalmaztatott vízöblítéses WC-k beszerelésével foglalkozva tapasztalta meg azt a hiányosságukat, hogy szeleprendszerük rosszul zár, hidegben könnyen befagynak. A hiba kijavításával, s az úszószelepes tartály kifejlesztésével 1778-ban szabadalmaztatta saját rendszerét.
Önállósult, s a gyártásra a St. Giles-i Denmark Streeten nyitott műhelyt. Konstrukciója nagy sikert aratott, egészen a 19. század közepéig gyártották, eredeti darabjai ma is működnek Viktória királynő Isle of Wight-i nyári rezidenciáján, az Osbourne House-ban.
1783-ban megházasodott, feleségével, Mary Lawtonnal 5 gyermekük született. Anyagi helyzetének stabilizálódása után a zárak működése kezdte érdekelni.
1784-ben szabadalmaztatta feltörésbiztos zárját, s még abban az évben megalapította a - ma is működő - Bramah Locks Companyt.
A magabiztos feltaláló találmányából kitett boltja kirakatába egy mintadarabot (Challenge Lock) azzal a felhívással, hogy 200 guinea üti a markát annak, aki azt feltöri vagy kinyitja.
A Bramah üzletének kirakatában kiállított zár (kép forrása: antiquebox.org)
A Bramah-zár 67 évig állt ellen a próbálkozásnak, míg végül 1851-ben a világkiállításra érkező Alfred Charles Hobbs amerikai lakatosnak 16 nap alatt, 51 órai munkával sikerült megtalálnia a szerkezet nyitját.
Bramah zárának híre Magyarországra is eljutott. Jókai Mór Fekete gyémántok című regényében Kaulman Félix így utal rá: "Ennél nehezebben bevehető erősségeket is kapitulációra bírtam én már. Asszonyszíveken különösen nincs Bramah-závár."
A zár sorozatgyártásához sok gondosan megtervezett, precízen megkonstruált szerszámgépre volt szükség. Elkészítésükhöz Bramah felfogadott egy fiatal kovácsot, a 18 éves Henry Maudslay-t, aki műszaki talentumnak bizonyult. Az általuk megépített prototípusok nagyban hozzájárultak a brit szerszámgépipar kifejlődéséhez.
Bramah 18 találmányát nyújtotta be szabadalmaztatásra, közülük a legjelentősebb a hidraulikus sajtó volt, amelyre 1795-ben kapta meg a szabadalmi jogot.
A víz összenyomhatatlanságának elvén (Pascal-törvény) alapuló hidraulikus sajtóval kis működtető erő mellett igen nagy erőt (nyomást) lehet kifejteni.
Maudslay javaslata, hogy a hidraulikus henger dugattyúját bőr tömítéssel lássák el, átütő sikernek bizonyult. A Bramah-sajtót ma is alkalmazzák az iparban, feltalálóját a hidraulika tudományának egyik atyjaként tartják számon.
Bramah hidraulikus sajtója (kép forrása: etc.usf.edu)
A minőségellenőrzéshez való ragaszkodásával Bramah a gépipar fejlődéséhez is hozzájárult, miután felismerte, hogy a gőzgépek egyenletes működéséhez az addig alkalmazottaknál jóval szigorúbb szabványokra van szükség. Elgondolása folytán az ipari minőségellenőrzés atyjaként is tisztelik.
Bramah leleményes gondolkodása a bankárok figyelmét is fölkeltette. 1806-ban a Bank of England megbízta egy bankjegy sorszámozó és -dátumozó masina kitalálásával.
1808-ban készült el a tökéletesített szerkezettel, s a bank 30 gépre adott megrendelést, darabonként 230 guinea-s áron. A gépek egyenként és naponta 2000 bankjegyet feliratoztak, szemben az írnokok 400-as teljesítményével.
Utolsó találmánya, a fákat gyökerestől kiemelő hidraulikus szerkezet beüzemelését ellenőrizte, amikor megfázott, tüdőgyulladást kapott, s 66 éves korában, 1814. december 9-én pimlicói (London) otthonában meghalt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Tell Vilmostól Newtonig: a történelem hét leghíresebb almája 17:26
- Rákosi és Kádár börtönében is raboskodott Mensáros László 16:31
- Klímaváltozás miatt néptelenedhetett el az ókori Egyiptom egyik legtermékenyebb régiója 15:37
- Rosszul olvashatta le metronómját Beethoven, innen származhatnak lehetetlenül gyors darabjai 14:26
- Botticelli egyik legjobb állapotú festménye kerül kalapács alá 13:05
- A török világ végét jelentette Magyarországon a karlócai béke 12:30
- Fej nélküli, életnagyságú ókori nőszobrokra bukkantak Görögországban 11:57
- Magyar antropológusok vizsgálják egy Kazahsztánban előkerült hunkori harcos maradványait 11:19