Zipernowskynak köszönhetően kapott a világon harmadikként elektromos világítást a Nemzeti Színház

A pesti kegyesrendi gimnáziumban érettségizett, majd 3 évig gyógyszerészként dolgozott Kecskeméten. 1872-ben beiratkozott a királyi József Műegyetemre, ahol 1878-ban szerzett oklevelet.

Már egyetemistaként előadásokat tartott az elektrotechnikáról a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, cikke jelent meg a bécsi Akadémia közlönyében.

Felfigyelt rá Mechwart András, a Ganz és Társa gépgyár vezérigazgatója, s 1878-ban meghívta a gyár elektromos osztályának megszervezésére.

A budai Kacsa utcai kis műhelyből fejlődött ki Zipernowsky tevékenysége nyomán a híres gyár, a későbbi Ganz Villamossági Művek.

Zipernowsky kezdetben az egyenáramú gépek és az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott. 1878-ban készítette el első, 56 voltos és 12 amperes dinamóját, amely a Ganz utcai műhely világítását szolgálta, majd a Fővárosi Takarékpénztár Kálvin téri palotáját világította be. Áramfejlesztő készüléke az 1879-es szegedi árvíz idején a védelmi munkák éjszakai menetét tette lehetővé.

Az ívlámpás világítás táplálására készült egyenáramú dinamók után Zipernowsky figyelme rövidesen a váltakozó áram felé fordult.

1882-ben Déri Miksával közösen öngerjesztésű, váltakozó áramú generátort fejlesztettek ki és szabadalmaztattak a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására, - ez volt a világon a harmadik elektromosan bevilágított színház.

1883-ban a bécsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon egy 150 lóerős gőzgéphez közvetlenül kapcsolt egyfázisú, váltakozó áramú generátort mutattak be, amely általános feltűnést keltett, s később évekig a Keleti pályaudvar világítását táplálta.

Amikor a szénszálas izzólámpa feltalálása miatt napirendre került a villamos energia nagyobb távolságra történő gazdaságos szállítása, Zipernowsky Dérivel közösen 1885-ben kidolgozta és szabadalmaztatta a párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozó áramú induktorokon alapuló áramelosztó rendszert.

Ezt néhány hónap múlva követte a zárt vasmagos transzformátor szabadalmi bejelentése, amelyben Bláthy Ottó Titusz is közreműködött.

A transzformátort 1885. május 1-jén mutatták be a Magyar Országos Kiállításon, s az egész világ felfigyelt rá, mivel megoldotta az energiaátvitel régen kutatott kérdését, s utat nyitott az elektrotechnika további fejlődésének.

A feltaláló-kutató Zipernowsky figyelme kiterjedt szakmája minden ágára: a lakások vezetékszerelvényeire, a lámpák szerkezetére, a háztartási és műhelyberendezésekre, a villamos melegítésre és a fűtésre ugyanúgy, mint a vasúti szerelvényekre vagy a gépházi üzem tartozékaira.

Foglalkoztatta pl. az egyforgórészes áramátalakító, a Ganz-féle bajonettzáras izzólámpa-foglalat, illetve az egyvágányú villamos vasút terve.

1893-ban megvált a Ganz-gyártól és a Műegyetem újonnan alapított erősáramú elektrotechnikai tanszékének lett a vezetője. Ebben az évben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának is.

1924-ig állt az egyetemi tanszék élén, három évtizedes oktatói pályáján mérnökök generációit nevelte fel a gép- és elektromos ipar számára. 1905-től 33 éven át töltötte be a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöki tisztségét.

90. életévében, 1942. november 29-én halt meg Budapesten. Emlékét a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Zipernowsky-emlékérme őrzi, Pécsen műszaki szakközépiskola viseli a nevét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait