2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Budai börtönéből való szökéshez kezdte tervezni az első modern ejtőernyőt a francia feltaláló

2019. október 22. 12:42 MTI

222 éve, 1797. október 22-én a francia André-Jacques Garnerin a világon először kísérelt meg ejtőernyős ugrást egy párizsi park fölött. A feltaláló végül nagy zökkenéssel, de épségben ért földet a felszállás helyétől mintegy fél kilométerre.

Garnerin
Garnerin és felesége egy korabeli ábrázoláson (kép forrása: sportscrunh.in)

Az 1769-ben született Garnerin fizikusnak tanult. 1793-ban a francia forradalmi hadseregben lehetőséget kapott arra, hogy ballonokkal katonai feladatokat hajtson végre. Egyik küldetése során osztrák fogságba esett, Magyarországon, Budán raboskodott.

A börtönévek alatt a szökés reményében kezdett el foglalkozni az ejtőernyős ugrás megvalósításával. (Ez a mutatvány addig csak a várfogságra ítélt Vincent Lavininek sikerült, aki 1767-ben harmincméteres magasságból ugorva szökött meg, s bár később elfogták, leleményessége miatt megkegyelmeztek neki.)

Garnerin - Lavini példáját követve - lepedőkből készített kezdetleges ejtőernyőt, de kipróbálni már nem tudta, mert cellatársa lebuktatta. Három év múlva szabadult, de az ugrás vágya élete végéig kísértette.

Tapasztalatból évezredek óta tudták, hogy a légellenállás képes lelassítani az esést. Leonardo da Vinci a 15. század végén vázolta fel a mai értelemben vett ejtőernyő elődjét (néhány éve el is készítették, és sikerrel próbálták ki).

Egy francia tanár 1777-ben egy halálra ítélt gyilkossal próbáltatta ki az általa tervezett „repülőköpenyt”: a légzsákszerű lebernyegekből összevarrt köpeny az esési sebesség növekedésével szétterült, és annyira lefékezte az ugrást, hogy az elítélt életben maradt.

Louis-Sébastien Lenormand 1783-ban a Leonardo ötlete nyomán készített esernyőszerű, merevített vázú, 4,5 méter átmérőjű ejtőernyőjével előbb egy fáról, majd a 40 méter magas montpellier-i obszervatórium tetejéről ugrott le, és nem esett bántódása.

Tőle származik az ejtőernyő nemzetközileg használt parachute (esés elleni) elnevezése, a görög para (ellen, szemben) és a francia chute (esés) szavakból. Két évvel később a francia Jean-Pierre Blanchard egy léggömbből dobott ki egy ejtőernyős kutyát, s a négylábú épségben ért földet.

Blanchard később azt állította, hogy 1793-ban, amikor ballonja megrepedt, azért maradt életben, mert volt nála ejtőernyő, de állítólagos ugrásának nem akadt tanúja.

Garnerin évekig tökéletesítette ernyőjét, a hét méter átmérőjű, rúdra erősített selyem körkupolának elődeitől eltérően nem volt kerete, a kosarat, amelyben az utas tartózkodott, kötelekkel erősítették az aljára.

1797. október 22-én (a forradalmi naptár szerint a VI. év brumaire hónap első napján) a párizsi Monceau park fölött mutatta be találmányát.A léggömbhöz erősített ejtőernyőt egy kilométeres magasságban oldozták el, s miközben a ballon tovább emelkedett, Garnerin süllyedni kezdett.

Az ernyő közepén nem volt lyuk, amelyen a levegő távozhatott volna, ezért egyre jobban imbolygott, a látványtól az összegyűlt tömegből többen elájultak. A feltaláló végül nagy zökkenéssel, de épségben ért földet a felszállás helyétől mintegy fél kilométerre.

Az ugrást végignézte a híres csillagász, Jerome Lalande is, és ő javasolta, hogy a lengés kiküszöbölésére a kupola közepén alakítson ki nyílást.

Garnerin megfogadta a javaslatot, és a mutatványt rendszeresen megismételte. Amikor 1798 elején bejelentette, hogy a következő repülésére egy nőt is magával visz, valóságos hisztéria tört ki Párizsban.

Előbb a rendőrségre idézték be, mert a hatóságok erkölcstelennek találták, hogy egy ismeretlen férfi és nő ilyen kis helyen szorongjon, de attól is tartottak, hogy az érzékeny női szervezet a csökkenő légnyomásra ájulással válaszol.

Az ügy egészen a belügyminiszter asztaláig jutott, aki végül megadta az engedélyt. Az indoklás többek között leszögezte: „A kosárba beszálló két különböző nemű személy látványa nem botrányosabb, mint ha egy hintóval tennék ugyanezt.”

A megtiszteltetés „Henri polgártársnőt” érte, aki szép volt és fiatal, és így hatalmas taps közepette szállt be az ejtőernyő kosarába, az utazás is baj nélkül zajlott le (a földet érés ezúttal nem ejtőernyővel történt).

Garnerin 1799-ben egyik női tanítványa, egyben későbbi felesége társaságában is kipróbálta találmányát, Jeanne Geneviéve Labrosse így az első női ejtőernyősként vonult be a történelembe.

Az egyre merészebb francia 1802-ben egy angliai kiállításon már két és fél kilométeres magasságból hajtott végre látványos ugrást, ezúttal is sikerrel. 1823. augusztus 18-án egy új kialakítású ernyő tesztelt éppen, amikor egy lezuhanó gerenda kioltotta az életét.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Garnerin egy 1802-es ugrásának ábrázolása (kép forrása: alchetron.com)Leonardo da Vinci ejtőernyővázlata (kép forrása: sciencesource.com)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!