Vándorkiállítás mutatja be a keletnémet állambiztonságot
A keletnémet Állambiztonsági Minisztérium, a Stasi megfigyelési módszereit és kiterjedt iratanyagát dolgozza fel egy új egyetemi vándorkiállítás. A német Szövetségi Levéltár Stasi-dokumentumokért felelős archívumának közleménye szerint a tárlat az egykori titkosrendőrség működésébe enged mélyebb betekintést. A berlini fal leomlásának évfordulójára időzített projekt a fizikai tárgyak mellett egy átfogó digitális tudástárat is a látogatók elé tár.
- A német Szövetségi Levéltár vándorkiállítást indított a Stasi titkos dokumentumaiból.
- A göttingeni tárlat az ügynökök megfigyelési módszereit és a besúgóhálózat eszközeit ismerteti.
- A látogatók a fizikai leletek mellett egy 400 elemes digitális archívumot is böngészhetnek.
A Göttingeni Egyetem (Georg-August-Universität) kulturális központjában berendezett Alles Wissen Wollen (Mindent tudni akarva) című tárlat az év végéig látogatható. A kiállítás középpontjában azok a levéltári objektumok állnak, amelyek hűen tükrözik az állambiztonság mindennapi működését és az állampolgárok magánéletébe történő drasztikus beavatkozásokat. A tárlókban az archívum 21 eredeti tárgyának és dokumentumának pontos másolata kapott helyet. A bemutatott anyagok rávilágítanak arra, hogy a diktatúra hatóságai miért és hogyan hoztak létre ekkora mennyiségű aktát a lakosság megfigyeléséről.
A kiállított tárgyak között szerepel egy alufóliából és krepp-papírból kézzel készített, nagyméretű „A” betű is, amelyet egy házaspár 1985-ben helyezett el az ablakában. A szimbólummal a kivándorlási (Ausreise) szándékukat akarták nyilvánosan jelezni, de a hatóságok az akció miatt mindkettőjüket előzetes letartóztatásba helyezték. Egy másik figyelemre méltó dokumentum egy 1986-os megfigyelési fotó, amelyet a berlini Stasi-ügynökök készítettek. A felvételen a nyugat-berlini La Belle diszkó elleni hírhedt bombamerénylet egyik gyanúsítottja látható, amint éppen belép Líbia kelet-berlini nagykövetségének épületébe.
A fizikai tárlat szorosan egybefonódik egy modern, online elérhető digitális archívummal, amelyet a vitrineken elhelyezett QR-kódok segítségével érhetnek el az érdeklődők. A dedikált weboldalon a kurátorok közel 400 további háttérdokumentumot, fényképet, hanganyagot és korabeli mozgóképet tettek közzé. A megnyitó eseményen Daniela Münkel, a Stasi-archívum kutatási osztályvezetője, valamint Kathrin Klausmeier, a göttingeni egyetem professzora tart előadást Benjamin Möckel történész moderálása mellett. A rendezvénnyel párhuzamosan a levéltár munkatársai tanácsadást is nyújtanak azoknak, akik betekintést szeretnének kérni az egykori megfigyelési aktáikba.
Ez is érdekelhet
A keletnémet Állambiztonsági Minisztérium (Stasi) 1950-es alapításától kezdve az NDK legfőbb elnyomó szerveként működött. A titkosrendőrség feladata a párt hatalmának biztosítása, a belső ellenzék felszámolása és a polgárok szigorú ellenőrzése volt. A hidegháború évtizedei alatt a szervezet a történelem egyik legkiterjedtebb megfigyelőhálózatát építette ki. A hivatásos tisztek mellett a rendszer a csúcspontján mintegy 200 000 nem hivatalos munkatársat foglalkoztatott, akik gyakran a saját barátaikról vagy kollégáikról is jelentéseket írtak.
Amikor 1989 őszén a rendszer összeomlása nyilvánvalóvá vált, a Stasi tisztjei elkezdték tömegesen megsemmisíteni a terhelő aktákat. A polgárjogi mozgalmak aktivistái azonban a székházak elfoglalásával megakadályozták az irattárak teljes felszámolását. Az így fennmaradt, hatalmas mennyiségű iratanyag a német újraegyesítést követően állami kezelésbe került, majd a világon egyedülálló módon megnyitották az áldozatok előtt. A mostani kiállítás szervesen illeszkedik a múltfeldolgozás folyamatába, amely a diktatúrák elnyomó mechanizmusainak megértését szolgálja a modern társadalmakban.
