Kalózkodásba fektethették vagyonukat az ókori görög zsoldosok
A hellenisztikus uralkodók szolgálatában álló krétai zsoldosok jelentős vagyont szerezhettek a hadjáratok során, a szigeten mégis kevés nyoma maradt a gazdagságuknak. Egy új tanulmány szerint egyes veteránok kalózkodásba és más, gyors megtérülést ígérő vállalkozásokba fektethették pénzüket.
- A Kr. e. 217-es rafiai csatában mintegy 5500 krétai zsoldos harcolt a két szemben álló uralkodó oldalán.
- A szigeten kevés régészeti nyom utal arra, hogy a hazatérő katonák jelentős vagyonokat halmoztak volna fel.
- Egy kutató szerint a pénz egy része kalózkodásba vagy más, kevés maradandó nyomot hagyó tevékenységbe kerülhetett.
Jelentős vagyont szerezhettek a hellenisztikus uralkodók szolgálatában harcoló krétai zsoldosok, a szigeten mégis kevés nyoma maradt a gazdagságuknak. Katerina Panagopoulou, a Krétai Egyetem történésze egy tanulmányban azt vizsgálta, hová kerülhetett a katonák háborús fizetsége és zsákmánya. Szerinte egyes veteránok akár kalózkodásba is fektethették a pénzüket.
A kutatás az Ariadne című folyóiratban jelent meg. A krétai íjászokat gyakran távoli hadjáratokra toborozták. A Kr. e. 217-es rafiai csatában például mintegy 3000 krétai harcolt IV. Ptolemaiosz, további 2500 pedig III. Antiochosz oldalán. Fizetésük és a megszerzett zsákmány jelentős bevételt jelenthetett.
A régészeti leletek külföldi kapcsolatokra utalnak. Egy Phaisztosz közelében feltárt kincslelet 332 ptolemaioszi ezüst tetradrahmát tartalmazott, Haniában pedig számos makedón érme került elő. Ezek azonban önmagukban nem bizonyítják, hogy a pénzeket zsoldosok vitték a szigetre, hiszen kereskedelem és hadizsákmány révén is érkezhettek.
A kutató szerint egyes katonák talán soha nem tértek haza. Voltak, akik a Ptolemaioszok Egyiptomában telepedtek le, ahol földet kaphattak szolgálatukért, mások Kis-Ázsiába költöztek. A hazatérők közül pedig néhányan kalózkodásba fektethették a pénzüket.
Ez is érdekelhet
Az ókorban a zsoldos katonai szolgálat, a rablás és a tengeri fosztogatás határai gyakran elmosódtak. A kalózportyák jelentős bevételt hozhattak anélkül, hogy maradandó régészeti nyomokat hagytak volna maguk után. Panagopoulou ugyanakkor azt is felveti, hogy a krétaiak kevésbé kedvelhették a vagyon látványos bemutatását. A kutatás egyelőre nem tudja bizonyítani, hogy a veteránok valóban kalózkodásra költötték a keresetüket, de lehetséges magyarázatot kínál a szigeten hiányzó gazdagság nyomaira.
