Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 

A leletet a bécsi Simmering negyedben találták. (Kép forrása: Facebook / Wien Museum / Reiner Riedler)

Tavaly októberben építőmunkások egy bécsi futballpálya felújításán dolgoztak, amikor rendkívüli leletre bukkantak: egy halom csontvázat találtak tömegsírban. A lelet a Római Birodalom 1. századi időszakára datálható, valószínűleg germán törzsek közötti csata áldozatai lehettek, ahol az egyik oldalt Róma katonailag támogatta – írja a washingtontimes.com.  

A régészeti elemzés után, a bécsi múzeum szakértői most első alkalommal mutatták be a sírt – amely „kataklizmikus eseményhez” kapcsolódik és az első ismert csata bizonyítéka a régióban.

Jelentős felfedezés

A bécsi Simmering negyedében található helyszínen 129 ember maradványait azonosították. Az ásatás során több elmozdult csontot is találtak, és úgy vélik, hogy az áldozatok száma meghaladja a 150-et – egy olyan felfedezés, amelyet soha nem láttak még Közép-Európában.

A Római Birodalomban a katonákat jellemzően a 3. századig elhamvasztották. A gödör, arra utal, hogy sietős vagy rendezetlen volt a holttestek elhelyezése. Minden megvizsgált csontvázon sérülés jelei láthatók, különösen a fej, a törzs és a medence területén.

„Különféle, csatából származó sebeket találtunk, ami kizárja a kivégzést. Ez valóban egy csatatér” – mondta Kristina Adler-Wölfl, a bécsi városi régészeti osztály vezetője. „Vannak sebesülések kardoktól, dárdáktól, tompa tárgyaktól.”

A sérültek mind fiatal férfiak voltak, legtöbben 20 és 30 év közöttiek.

A szénizotópos kormeghatározás segített datálni a csontokat, amely Kr. u. 80 és 130 közé esik. Ezt a sírban talált ismert történelmi tárgyakkal – például páncéllal, arccsontvédőkkel és a jellegzetes római katonai cipőkhöz (caligae) használt szegecsekkel – is ellenőrizték.

A legmeghatározóbb nyom egy rozsdás tőr volt, amelyet kifejezetten az 1. század közepén és a 2. század elején használtak.

A nyomozás folytatódik

A kutatás nem áll meg: az egyik áldozatot római harcosként azonosították. A régészek remélik, hogy a DNS- és a stroncium-izotóp elemzés segíthet jobban azonosítani a harcosokat és azt, hogy melyik oldalon harcoltak.

„A legvalószínűbb elmélet jelenleg az, hogy a lelet kapcsolatban áll Domitianus császár dunai hadjárataival, 86 és 96 között volt” – mondta Adler-Wölfl.

A városi régészek elmondták, hogy a felfedezés arra is utal, hogy már ebben az időszakban megkezdődött az osztrák főváros, Bécs megalapítása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?