Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben
2025. április 3. 10:14 Múlt-kor
A bécsi régészek olyan tömegsírt fedeztek fel, amely egy római kori csata harcosait rejtheti. Feltételezések szerint Domitianus császár hadjárataihoz kapcsolható a lelet, ami Bécs korai történetéről is szolgál információkkal.
A leletet a bécsi Simmering negyedben találták. (Kép forrása: Facebook / Wien Museum / Reiner Riedler)
Korábban
Tavaly októberben építőmunkások egy bécsi futballpálya felújításán dolgoztak, amikor rendkívüli leletre bukkantak: egy halom csontvázat találtak tömegsírban. A lelet a Római Birodalom 1. századi időszakára datálható, valószínűleg germán törzsek közötti csata áldozatai lehettek, ahol az egyik oldalt Róma katonailag támogatta – írja a washingtontimes.com.
A régészeti elemzés után, a bécsi múzeum szakértői most első alkalommal mutatták be a sírt – amely „kataklizmikus eseményhez” kapcsolódik és az első ismert csata bizonyítéka a régióban.
Jelentős felfedezés
A bécsi Simmering negyedében található helyszínen 129 ember maradványait azonosították. Az ásatás során több elmozdult csontot is találtak, és úgy vélik, hogy az áldozatok száma meghaladja a 150-et – egy olyan felfedezés, amelyet soha nem láttak még Közép-Európában.
A Római Birodalomban a katonákat jellemzően a 3. századig elhamvasztották. A gödör, arra utal, hogy sietős vagy rendezetlen volt a holttestek elhelyezése. Minden megvizsgált csontvázon sérülés jelei láthatók, különösen a fej, a törzs és a medence területén.
„Különféle, csatából származó sebeket találtunk, ami kizárja a kivégzést. Ez valóban egy csatatér” – mondta Kristina Adler-Wölfl, a bécsi városi régészeti osztály vezetője. „Vannak sebesülések kardoktól, dárdáktól, tompa tárgyaktól.”
A sérültek mind fiatal férfiak voltak, legtöbben 20 és 30 év közöttiek.
A szénizotópos kormeghatározás segített datálni a csontokat, amely Kr. u. 80 és 130 közé esik. Ezt a sírban talált ismert történelmi tárgyakkal – például páncéllal, arccsontvédőkkel és a jellegzetes római katonai cipőkhöz (caligae) használt szegecsekkel – is ellenőrizték.
A legmeghatározóbb nyom egy rozsdás tőr volt, amelyet kifejezetten az 1. század közepén és a 2. század elején használtak.
A nyomozás folytatódik
A kutatás nem áll meg: az egyik áldozatot római harcosként azonosították. A régészek remélik, hogy a DNS- és a stroncium-izotóp elemzés segíthet jobban azonosítani a harcosokat és azt, hogy melyik oldalon harcoltak.
„A legvalószínűbb elmélet jelenleg az, hogy a lelet kapcsolatban áll Domitianus császár dunai hadjárataival, 86 és 96 között volt” – mondta Adler-Wölfl.
A városi régészek elmondták, hogy a felfedezés arra is utal, hogy már ebben az időszakban megkezdődött az osztrák főváros, Bécs megalapítása.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Rejtélyek övezik a világbajnok orosz sakkozó halálát
- Kezdetben királyok játéka volt a tenisz
- Így lett a Real Madrid „királyi” klub
- Tragikus körülmények között végződött Jim Clark autóversenyző karrierje
- Emberrablók rontották el Fangio kellemes estéjét
- Az iskolákban tiltották, mégis a legnépszerűbb sport lett a futball
- Világhírű zenészek játszottak a Budapest Sportcsarnok színpadán
- Veretlenül vonult vissza a magyar atlétika első női olimpiai bajnoka Csák Ibolya
- Ötven évesen lépett utoljára pályára Sir Stanley Matthews
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap
