Feltárták az egyik legnagyobb romvárunkat

2014. június 17. 13:21

Elkészült Magyarország legnagyobb kiterjedésű, hegytetőn épült romvárának, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szögliget mellett fekvő Szádvárnak az első virtuális térben is bejárható tömegrekonstrukciója. A fejlesztéssel a vár 1686-os állapotát ismerhetjük meg, írta az mno.hu.

Korábban

Az elméleti rekonstrukció a vár és környezete – köztük a szőlőskertek, halastó, vadaskert, veteményesek, majorságok, patakok és utak – 1686-os állapotát mutatja be az eddigi régészeti, történeti és építéstörténeti kutatások összegzéseként, magába integrálva a SziMe3D projekt, 3D AR alprojekt keretében készült gömbpanoráma-felvételeket is.

Szádvár első írásos említése 1264-ből maradt ránk. Az erődítmény a 14. század során Károly Róbert birtokába került, később a Bebek, majd a Szapolyai család is birtokolta. A 17. század végén jelentkező ellenállási, kuruc mozgalmak hatására a császári udvar 1686 tavaszán dönt Szádvár „elrontásáról”. Írott források szerint erre 1688-ban került sor, mikor is az erősséget felgyújtották és magára hagyták. Falai azóta, 300 éve pusztulnak.

Az oldalon megtekinthetők az elméleti rekonstrukció elsődleges forrásául szolgáló várleltárak, illetve várábrázolások is. Az alaprajzon és áttekintő térképen túl olyan speciális menüpontok segítik az elméleti rekonstrukció közérthetőségét és ellenőrizhetőségét, mint a virtuális térből a mai állapotot mutató gömbpanoráma-fotósorozatra átváltó gomb, vagy a minimális falmagasságokat mutató „didaktikus csík” opció. Az alkotók egy olyan látvány kidolgozását célozták meg, amely nem megy elébe a jelenlegi tudományos ismereteknek, de a nem szakmai szempontok szerint szemlélő számára is élvezhető, érthető grafikai megjelenést biztosít.

A tömegrekonstrukció képi megjelenítésének az alapja a „clay” típusú („egyanyagú”) modell és a monokróm grafika, amely a valóság pontos ismeretének illúziójával szemben a vázlat jelleget erősíti, ugyanakkor egy kellően informatív, közérthető ábrázolásmód. Grafikai előképként a Szádvárat 1639-ben felmérő és arról metszetet készítő Johannes Ledentu várábrázolásai szolgáltak, mintegy tisztelegve a szádvári várat 375 éve lerajzoló mester és kiváló munkája iránt.