Mi volt a szerepe Antallnak az Ellenzéki Kerekasztalnál?
Rendszerváltás Magyarországon
25 éve, 1989. március 22-én hozták létre a Független Jogász Fórum kezdeményezésére a hatalommal szemben álló, demokratikus átalakulást sürgető magyarországi politikai erők az Ellenzéki Kerekasztalt (EKA). A jubileum alkalmából a VERITAS Történetkutató Intézet emlékülést rendezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, abban az épületben, ahol az EKA az első hónapokban ülésezett. Az emlékülés szünetében a büntetőjogi tanszéknél leleplezték az EKA 25 évvel ezelőtti megalakulásának emléktábláját.
Ha nincs az EKA, Fidesz sincs
Kövér László, az Országgyűlés elnöke - aki 1989-ben a Fideszt képviselte a háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon - előadásában elmondta: ambivalens érzéssel viszonyul a múlthoz, mivel a kerekasztal nem választható el a rendszerváltás történetétől. Mint fogalmazott: ha nincs az EKA, ma más politikai viszonyok lennének Magyarországon, ő sem állna itt és a Fidesz sem lenne. Saját szerepükkel kapcsolatban elmondta: a Fidesz - amelynek valódi születésnapja szerinte nem 1988-ban, hanem 1989. június 16-án, a Hősök terén, Nagy Imre újratemetésén volt - ismertségéhez, elfogadottsághoz az EKA-n keresztül vezetett az út.
Ez a párt politikai szocializációjának fontos állomása volt, ahol egyenjogúnak ismerték el a Fideszt, igaz, azt ki is vívták maguknak, önbizalmuk pedig tovább nőtt, s "jól megtanultunk érvelni és taktikázni". Kiemelte a politikai alkotás nyújtotta élményt, hiszen náluk sokkal idősebb politikusokkal tanácskoztak. Kövér László úgy látja, hogy amire az EKA vállalkozott, teljesítette, amit nem, az szubjektív okok miatt történt, s szerinte az EKA megalakulásakor a magyar szellemi elit nem volt felkészülve sem politikailag, sem lélektanilag arra, hogy változás történhet. Hozzátette: a rendszerváltás sajnos tömegeknek szociális bizonytalanságot, lesüllyedést hozott, így a történészeknek érdemes lenne alaposabban kielemezniük, hogy mi lehetett a kulcs.
Szakály Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója köszöntőjében elmondta: 1989 egy olyan pillanat volt, amikor egyetértés mutatkozott, hiszen a rendszerváltó erők mind változtatni akartak azon a rendszeren, amelybe a magyar népet belekényszerítették. Az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői azért gyűltek össze, hogy visszavezessék az országot oda, ahova évszázadokon át tartozott – fogalmazott Szakály Sándor.
A VERITAS célkitűzéseivel kapcsolatban Szakály Sándor a Múlt-kornak kifejtette: minden esztendőt szeretnének valamilyen fontosabb eseményhez kötni, idén két további konferencia szerepel a tervekben, szeptemberben Megszállástól megszállásig címmel a német és a szovjet megszállás időszakáról, októberben pedig a holokauszt és a magyar közigazgatás kapcsolatát tárgyalnák meg. Mindeközben az intézet tudományos munkatársai végzik a saját kutatási munkájukat, és minden évben szeretnének megjelentetni egy intézeti évkönyvet, a konferenciák anyagait pedig könyv formájában is közzétennék. Elképzelésük és tervük az - ahogy azt Szakály Sándor a főigazgatói pályázatban is megfogalmazta -, hogy minden tudományos műhellyel együttműködést hozzanak létre.
Pozsgay Imre államminiszter beszél, a politikai egyeztető tárgyalások második fordulóján a Parlament Vadász termében. Mellette Fejti György (b) és Iványi Pál, az MSZMP KB titkárai. A második tárgyaláson az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációja ült ismét tárgyalóasztalhoz, Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke, a tanácskozás elnöke közvetítésével.
Mezey Barna egyetemi tanár, az ELTE rektora előadásában elhangzott: 1989 a 20. század sokadik nagy fordulópontja volt, amikor sikerült elérni azt, ami addig elérhetetlennek tűnt, a megbonthatatlannak hitt állampárt tárgyalásba bocsátkozott. Mint fogalmazott: nem tudták, nem tudhatták az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői, mi vár rájuk, így nagy kockázatot vállaltak, hiszen senki nem ismerte, mennyire lesz tartós az új struktúra. A többpárti demokrácia olyan alapjait sikerült ekkor lerakni, amelyek működő keretet adtak Magyarországnak. Mezey Barna szerint van okunk ünnepelni, de a jubileum számvetésre is késztet: miért nem sikerült vajon a negyedévszázaddal ezelőtti felfokozott várakozásoknak jelentős részben megfelelni, s miért érzik ma is sokan úgy, hogy jobban sikerült érvényesülni a diktatúra keretei között.
Lehallgatás volt, besúgók nem
Kónya Imre ügyvéd, a Független Jogász Fórum első elnöke személyes emlékeit osztotta meg a konferencia résztvevőivel, elmondta például, hogy azért szervezték a kerekasztal üléseit a büntetőjogi tanszék könyvtárába, mert oda az egyetemen oktató feleségének, Kutrucz Katalinnak kulcsa volt.
Mint felidézte, az EKA-t a Független Jogász Fórum kezdeményezésére nyolc ellenzéki szervezet hozta létre. A leghatározottabban az MDF alapító tagja, Bíró Zoltán utasította el a kezdeményezést, mondván, "nincs szükség semmiféle kerekasztalra". Kónyának az SZDSZ-szel könnyebb dolga volt: mikor felolvasta a jogász fórum felhívását, azt Kis János javaslatára elfogadták. Az előadó kifejtette: az elsőt valószínűleg még nem, a második üléstől kezdve azonban folyamatosan lehallgatták őket. Besúgó viszont nem volt közöttük, az információkat telefon- vagy helyiséglehallgatásból szerezte az állam - mondta.
Kukorelli István egyetemi tanár (ELTE) szerint a kerekasztalt "március hatalma" hozta létre, utalva az 1989. március 15-i ünnepségekre. Ahogy fogalmazott: valóságos csoda volt az ellenzék egysége, ugyanakkor belső igény mutatkozott a távolságtartó egyezkedésre, az EKA ugyanis már "magában hordozta a valóságos politikai pluralizmust", ellentétben például a lengyel kerekasztallal. Az EKA tevékenységét három korszakra osztotta: megalakulásától kezdődően június 10-ig intenzíven közreműködött a politikai tárgyalások feltételeinek kidolgozásában; "az aranykorszakban", június 10. és szeptember 18. között az EKA kulcsszerepet játszott a békés alkotmányos átmenet szabályainak megalkotásában; az "utókorszakban" pedig lényegében megszűnt a tevékenysége.
Az előadó kifejtette: az EKA mellett állt a történelem és a változást akaró választópolgár, valamint Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése. A folyamatban az ellenzék játszotta a motorikus szerepet, míg az MSZMP defenzívában volt. Az EKA persze taktikázott, s "haladt előre a felgyorsult idővel", amely a kezdeti minimális programot felülírta, később ugyanis nem elégedtek meg az alkotmány részleges megváltoztatásával.
Orbán Viktor, az Ellenzéki Kerekasztal delegációjának tagja, a Fidesz választmányi tagja beszél a Nemzeti Háromszög tárgyalásán a Parlamentben.
Gergely András egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem), a VERITAS témacsoportvezetője Antall József szerepéről szólva elmondta: a néhai miniszterelnök viszonylag későn kapcsolódott be a kerekasztal munkájába: június 15-én jelent meg először, így az egész első szakaszt kihagyta. Az MDF képviseletében a legtöbbször Szabad György, az 1990 és 1994 közti Országgyűlés elnöke volt ott, áprilisban Sólyom László, míg a harmadik oszlop maga Antall volt. Az elnökségi tagok közül Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Csoóri Sándor és Csurka István nem ment el, Für Lajos pedig csak egyszer, de nem szólalt fel.
Ez is érdekelhet
Gergely András kifejtette: az első törésvonal a négy történelmi és négy újonnan alakuló párt között volt, amit azzal magyarázott, hogy a régiek hajlamosak voltak a különalkukra. Szabad György szerint a három legfontosabb kérdés a választási törvény, a párttörvény és választás időpontjának kitűzése (ebben az MDF-n belül is voltak ellentétek) volt, csak ezek után lehetett más kérdésekben engedni az MSZMP-nek. Külpolitikai kérdéseket soha nem vitattak meg, de mindenkinek a fejében ott volt, hogy a szovjet csapatok még mindig Magyarországon állomásoznak, Gorbacsov ellen pedig bármikor puccsot követhetnek el.
Mikor Antall júniusban megkezdte a munkát, ideges légkörben folytak a tárgyalások. Ekkor mintegy átvette a kezdeményezést Szabad Györgytől és Sólyom Lászlótól, s konszenzusteremtő, igazi politikusként lépett fel: mindig úgy szólalt meg, mintha ő elnökölne, de ha ő lett az ülések soros elnöke, az volt a fénypont, "Antall szinte tündökölt".
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
