Határnyitás '89-ben: "Moszkva nem tiltakozott"

A vasfüggöny lebontásában gazdasági kérdések és az ország megítélésének szempontjai is közrejátszottak - mondta a volt kormányfő a lap budapesti tudósítója, Peter Bognar által jegyzet interjúban. Németh Miklós három okot nevezett meg, amely szerinte a vasfüggöny lebontásához vezetett. Egyrészt az ország a csőd szélén állt, másrészt a 20. század végén korszerűtlennek tűnt a vasfüggöny, hiszen ekkor már modernebb eszközök is rendelkezésre álltak egy országhatár őrzéséhez, és nem utolsó sorban az osztrákok és magyarok közösen pályáztak az 1995-ös világkiállítás megrendezésére. "Belegondoltunk, hogy mit szólna a sok külföldi látogató, ha Bécsből Budapestre utazva a határon szögesdrótot látna" - mondta.

Németh Miklós első útja miniszterelnökként 1988 decemberében nem Moszkvába, hanem Bécsbe, Franz Vranitzky osztrák kancellárhoz vezetett, és közölte vele a határkerítés lebontásának tervét. Csak ezt követően utazott Moszkvába, ahol Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak arról beszélt, hogy Magyarországon eljött a többpártrendszer ideje. "Ez a te felelősséged Miklós, nekem mindenhogyan megfelelő" - válaszolta a szovjet elnök Németh Miklós szerint, és biztosította őt arról, hogy a "gyalázatos 1956-os események" nem fognak megismétlődni. A szovjet politikus hozzáállását Németh nagylelkűnek nevezte, de kiemelte: garanciát természetesen ez sem jelentett, mert nem volt kizárható, hogy a moszkvai "keményvonalasok" félreállítják a szovjet pártfőtitkárt. De a magyar lépésekre, a vasfüggöny átvágására vagy a Páneurópai Piknikre Moszkva nem reagált - mondta.

Németh Miklós beszélt a Bonn melletti Gymnich palotában megtartott titkos találkozóról is, amelyre külügyminiszterével, Horn Gyulával utazott, hogy Helmut Kohl német kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel találkozzon. Kohl szemébe könny szökött, amikor közölte vele, hogy Magyarország megnyitja határait Ausztria felé az országban tartózkodó több mint százezer keletnémet menekült előtt - mondta Németh Miklós. "Háromszor is megkérdezte, mit szól hozzá Gorbacsov" - idézte fel Kohl szavait. Két héttel később, szeptember 11-re virradó éjjel megtörtént a határnyitás. A

z újságíró felvetésére a volt miniszterelnök cáfolta, hogy Horn Gyula tájékoztatta volna Kohlt és Genschert a határnyitásról. Németh Miklós úgy reagált: el kell olvasni Helmut Kohl memoárját az eseményekről. Hozzátette: "Horn Gyula ismert volt arról, hogy szerette magát előtérbe helyezni."
  Arra a kérdésre, hogy ha visszaforgathatná az idő kerekét, mi az, amit másképp tenne, Németh Miklós azt mondta: Franz Vranitzkyvel együtt, kamerák előtt nyitná meg a határt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?