Hat híres gépeltérítési eset

2014. március 18.-Múlt-kor

A legutóbbi értesülések szerint a Malaysia Airlines eltűnt Boeing 777-esét gépeltérítők rabolhatták el, s az akcióban maguk a pilóták is részt vettek. A bűnözőknek több céljuk lehetett a 239 utast szállító géppel, amelyet már a fél világ keres Ausztráliától egészen Kazahsztánig - eddig hiába. Összeállításunkban a történelem számos gépeltérítése közül szemezgettünk.

Az első

A történelem első, feljegyzett és nyomon követett gépeltérítése egy kereskedelmi repülőgéppel történt meg 1948. július 16-án. A kísérlet kudarccal végződött, s a mindössze két éve működő Cathay Pacific légitársaság Miss Macao nevű,  PBY-5 Catalina típusú hidroplánja a kínai Makaó mellett a tengerbe csapódott.

A gép Makaóból Hongkongba tartott, amikor a felszállás után négy fegyveres férfi át akarta venni az irányítást a repülőgép felett, majd a terv szerint váltságdíjat követeltek volna érte. Nagy zűrzavar kerekedett a kis utasszállítón, s a pilóta megtagadta az engedelmességet, a másodpilóta pedig megtámadta az egyik gépeltérítőt. A kavarodásban a pilótát agyonlőtték, aminek következtében elvesztették az irányítást a hidroplán felett, amely 26 emberrel a fedélzetén a tengerbe zuhant. Csupán egy ember, Huang Ju élte túl a szerencsétlenséget, aki még a becsapódás előtt kiugrott a vészkijáraton. Később bevallotta: ő volt az egyik gépeltérítő.

A magányos Cooper

1971. november 24-én egy sötét öltönyt, elegáns, fehér galléros pólót, fekete nyakkendőt, fekete napszemüveget viselő úriember szállt fel az portlandi (Oregon, USA) nemzetközi repülőtérről a Washington állambeli Seattle-be tartó Boeing 727-100-as járatára. A felszállás után Dan Cooper egy cetlit csúsztatott az egyik utaskísérő kezébe, amelyen közölte, hogy a gépet eltérítették és bomba van nála, továbbá szerette volna, ha a stewardess helyet foglal mellette.

Az ijedt hölgy miután megbizonyosodott Cooper állításának valódiságáról, továbbította a merénylő kívánságait a pilótának: 200 ezer dollárt kért húszas címletű jelöletlen bankjegyeken, továbbá két ejtőernyőt és két mentőernyőt szeretett volna, amelyet a seattle-i repülőtéren adtak át neki. Cserébe a pilóták, a fedélzeti mérnők és az utaskísérő kivételével elengedte az utasokat, majd újra felszállt az utasszállító.

A D. B. Cooperről készült fantomkép

Bár az ejtőernyők azt sugallták az FBI-nak, hogy a géprablók többen vannak, Cooper magányos bűnöző volt. Miután magára erősítette a pénzzel teli táskát, felvette az ejtőernyős táskákat és a 3-4 ezer méteres hegycsúcsokkal tarkított Cascada-hegység környékén kiugrott a gépből. Ezt követően eltűnt, hollétéről semmilyen információ nincsen. Sokak szerint nem élte túl az ugrást, hiszen ezt megelőzően senki sem ugrott ki utasszállítóból.

Indian Airline 814-es járata

1999 decemberében az indiai légitársaság 814-es járatának eltérítéséről érkezett hír a központba. Röviddel azután, hogy a Nepálból érkező repülőgép belépett India légterébe, a fedélzeten pakisztáni fegyveresek pattantak fel a helyükről, és azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják a gépet, ha a pilóta nem követi az utasításaikat. A gép nyugatra fordult, s hét nappal később az indiai Amritsar, a pakisztáni Lahore, majd Dubai érintésével a tálib irányítású afganisztáni Kandahár repterén ért földet. Dubaiban a 176 utasból 27 túszt és egy megkéselt személyt elengedtek a terroristák.

A gépeltérítők elsősorban 35, indiai börtönökben lévő iszlamista aktivista szabadon bocsátását és 200 millió dollárnyi készpénzt követeltek. Az indiai túsztárgyalóknak sikerült meggyőzniük a terroristákat, hogy követeléseiket három fogolyra csökkentsék le.

A pakisztáni fegyveresek az eddigi leghosszabb gépeltérítő akció után Afganisztánban szálltak le, ahol megjelent a három, szabadon bocsátott iszlamista: Musztag Ahmed Zargar, Ahmed Omar Szaid Shejk és Maulana Maszud Aszhar, akik később több terrorista akcióban - többek között a szeptember 11-i terrortámadásban - is érintettek voltak. A túszokat szabadon engedték, s egy különgép vitte őket vissza Delhibe.

Az Atlasjet sikertelen elrablása

Az Isztambul központú Atlasjet török légitársaság gépe 2007. augusztus 18-án 138 utassal és 5 főnyi személyzettel a fedélzetén az észak-ciprusi Ercanból tartott Isztambulba. A felszállás után nem sokkal két magas, sötétbőrű férfi hatolt be a pilótafülkébe. Azt állították, hogy az al-Kaida tagjai és egy bombával fenyegetőzve azt követelték, hogy az iráni Teheránba menjenek. A pilóta azonban a kevés üzemanyagra való tekintettel azt javasolta, hogy a dél-törökországi Antalyában szálljanak le.

A pilóták visszaemlékezései szerint a gépeltérítők irániak lehettek, míg az utasok szerint török származásúak voltak. A törökországi kényszerleszállást követően a helyi rendőrség azonnal körülzárta a gépet. A túszejtők ekkor robbanószerkezettel kezdtek fenyegetőzni. A török túsztárgyalóknak sikerült meggyőzni őket, hogy a nőket és gyermekeket engedjék leszállni a gépről. Miközben a gyengébbik nem tagjai a lépcsőkön keresztül elhagyták a gépet, a két pilóta az ablakon keresztül távozott, a férfi utasok sem tétlenkedtek, s a kaotikus helyzetben a két gépeltérítő kénytelen volt megadni magát. A dulakodásban többen is megsérültek.

A legismertebb

2001. szeptember 11-e reggelén 19 arab terrorista az Egyesült Államok jelképeinek számító objektumok elpusztításának céljával szállt fel négy amerikai repülőgépre. Az al-Kaida terrorszervezet gépeltérítői kések segítségével vették át az uralmat az utasszállítókon, amelyekből kettőt a New York-i Manhattan szigetén álló Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba vezettek bele mindössze 17 perces különbséggel.

Az American Airlines 77-es járata fél órával később az Amerikai Védelmi Minisztérium székhelyének, a Pentagon ötszög alakú épületébe csapódott be, míg a negyedik vasmadár célpontja az eredeti tervek szerint a Capitolium, vagy a Fehér Ház lehetett, azonban utasai lefegyverezték a terroristákat, ám a szerencsétlenséget már nem tudták elkerülni: Washingtontól 15 percnyire, a Pennsylvania államban található Shanksville közelében zuhantak le - ki tudja hány életet mentve meg ezzel.

A több mint 15 ezer alkalmazottnak munkát adó ikertornyok két órán belül kártyavárként omlottak össze. A pokoli terv azon a délelőttön közel háromezer életet követelt, amely szám az órák és napok elteltével csak tovább emelkedett.

Disszidálási célból

A vasfüggöny 1948-as leeresztése után pilóták, illetve repülőgép-szerelők már sikeresen elkötöttek fél tucat katonai vagy vitorlázó repülőgépet, mégis 1956. július 13-án fordult elő először az, hogy egy erőszakkal megszerzett Malév-géppel külföldre jussanak a géprablók. A forradalom előtt három hónappal hét magyar fiatal (közülük hárman bokszoltak, egyikük berepülőpilóta volt a hadseregben, ketten pedig amatőr vitorlázórepülők voltak) szállt fel a Budapest-Szombathely légi járatra.

Az előre megbeszélt jelre: "Jé, ott van Győr!" a csapat tagjai elkezdték ütlegelni az utasokat, azt remélve, hogy köztük van a repülőgépeken - tudtukkal álruhában - utazó "ávós kísérő". Hamarosan kiderült azonban, hogy Doktor Elek alhadnagy a pilótafülkében tartózkodott. Arra a később lefolytatott vizsgálatok sem adtak választ, hogy a gépkísérő miért nem használta fegyverét a 8-10 percig tartó gépelfoglalás közben.

Vallomásában Doktor úgy fogalmazott, hogy "a várható tűzharcra tartogatta a töltényeket", a fegyverszakértői vizsgálat szerint azonban pisztolya feltehetően csütörtököt mondott. Akárhogy is, a pilótafülkéért folytatott közelharcot is a bokszolókkal megerősített disszidenscsapat nyerte. Miközben a gépeltérítők áldozataik és saját sérüléseik bekötözésével foglalatoskodtak, Polyák György 300-400 méteres magasságban a radarfigyelő rendszert kikerülve navigálta át a határon a húsz személyes LI-2-es utasszállítót. A gép - az üzemanyag fogytával - a Münchenhez közeli ingolstadti NATO-támaszpont épülő, véletlenül meglátott leszállópályáján landolt. Nyugaton szabadsághősként ünnepelték a csoportot, amely rögtön a világsajtó érdeklődésének középpontjába került.