Akkor és most: így pusztul Szíria történelmi öröksége
2014. január 29. 16:07
A közel három éve tartó szíriai polgárháború eddig mintegy 130 ezer életet követelt, s legalább 2 millió embert tett földönfutóvá, akik közül sokan a szomszédos országokban kerestek átmeneti menedéket. A humanitárius katasztrófa mellett pótolhatatlan veszteség érte a közel-keleti ország épített örökségét is, szinte nem telik el egy új hét, hogy ne hallanánk arról, éppen melyik történelmi építmény vált a harcok martalékává. Szíriában összesen hat világörökségi helyszín található, ezek közül egy sincs, amely ne szenvedett volna kárt.
Korábban
Aleppó, Homsz, Deraa, Krak des Chevaliers, Palmüra - csak néhány olyan helyszín, amely az utóbbi években szenvedett felbecsülhetetlen károkat a közel-keleti országban tomboló fegyveres harcok következtében. A helyzet egyre súlyosabb, nem véletlen, hogy Szíria összes kulturális örökségi helyszíne felkerült a veszélyeztetett történelmi és kulturális helyszínek megőrzését és védelmét támogató World Monuments Fund nevű független nemzetközi szervezet 2014-es megfigyelőlistájára.
Az aleppói Ommajád-mecset (Nagymecset) és a mellette levő fedett piac (souk vagy souq) még egy 2012 októberében kirobbant harc következtében kiütött tűz során égett le. A Szíria harmadik legnagyobb városától, Homsztól nyugatra levő Krak des Chevaliers-t, a középkor egyik legjelentősebb keresztes várát több bombatalálat is érte, és fosztogatók dúlták fel az építményt, ahogy az ókori Palmüra maradványait is lerombolták.
"Számos bronzkori civilizáció hagyta itt nyomát, köztük a babilóniaiak, az asszírok és a hettiták. Őket az ókori görögök, a Szászánidák, a perzsák, a rómaiak és az arabok követték, akik közül sokan szíriai városokat tettek meg központjukként. Később a keresztesek lenyűgöző várakat építettek, és az oszmánok is nagy örökséget hagytak hátra. Ezek a kultúrák olykor egymás mellett éltek, olykor konfliktusba keveredtek, s egy olyan új és különleges dolgot hoztak létre, ami sehol máshol nincs a világon" - foglalta össze Emma Cunliffe, a Global Heritage Network tagja.
Cunfliffet és kollégáit 2012 májusában kérték fel, hogy mérjék fel, milyen károk keletkeztek a szír épített örökségben. Mivel egyes helyszínek gyakorlatilag megközelíthetetlenek, a kutatócsapat műholdas felvételeket is készített a pusztuló kulturális örökségről. Mint arra Cunfliff rámutatott: a régészeti lelőhelyek gyakran a háborús frontokkal esnek egybe, a gazdasági nehézségek és a közbiztonság hiánya következtében pedig még a fegyveres összecsapásoktól távol eső területeket is kifosztják.
Az aleppói Ommajád mecset (2012,2013)
Bazár Aleppóban (2009, 2012)
A darai Omari-mecset (2011, 2013)
A bazár
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
