Szíria: civilizációk bölcsője, civilizációk koporsója?

Szemtanúja volt az ember letelepedésének, a földművelés kialakulásának, a perzsák, az akkádok, az asszírok, a rómaiak, az arabok és az oszmánok felemelkedésének, majd bukásának. A Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű közel-keleti országot a humanitárius katasztrófa mellett gazdag történelme elvesztésének veszélye fenyegeti: a két és fél éve tomboló, több mint százezer emberéletet követelő súlyos harcokban az UNESCO világörökségi listáján szereplő hat helyszín közül csak egynek sikerült átvészelnie a polgárháború viharait. Szíria megállíthatatlanul közeledik a széthullás felé. Íme a legveszélyeztetettebb helyszínek.

Palmüra

Miről nevezetes? A római kori Palmüra (ma Tudmur) Damaszkusztól 240 kilométerre északkeletre és az Eufrátesztől 200 kilométerre nyugatra található. A Mediterráneum és az ókori Kelet közötti kereskedelem fontos központjaként szolgált, a karavánok számára hosszú évszázadokon „a sivatag mátkája” volt.

A Római és a Pártus Birodalom határán levő város nagyfokú autonómiát élvezett. Marcus Antonius i.e. 41-ben foglalta el, majd Róma adófizetőjévé tette a 212-től római coloniaként igazgatott, virágzó települést. A perzsa Szászánidák felett győzedelmeskedő Septimius Odaenathus i.sz. 251-252 táján Palmüra fejedelme és Róma keleti hadseregének főparancsnoka lett, 267-ben bekövetkezett halála után öt éven át özvegye és fia uralkodott a városban, amelyet Aurelianus császár hódított meg és rombolt le 272-ben. A római kori romváros 2011-ig népszerű turistalátványosságnak számított.

Mi történt vele? Sajtóhírek szerint a Palmürában található iszlám kori fellegvárat a harcokban előbb bombatalálat érte, majd tankok foglalták el a romvárost, megrongálva több antik szobrot és domborművet.

Apameia

Miről nevezetes? A Hamától 60 kilométerre északnyugatra található, nevét a dinasztiaalapító I. Szeleukosz (i.e. 321-281) diadokhosz perzsa származású feleségéről (Apama) kapó város az Orontész-parti Antiochia (Antiokheia) után Szíria második legnagyobb városává nőtte ki magát az ókorban. Jelentőségét később is megőrizte, az antik metropolisz a bizánci korban püspöki székhely volt, de ezt követően hamarosan hanyatlásnak indult.

Mi történt vele? Palmüra mellett komoly károk keletkeztek Apameiában is. A szír tankok megszállták az oszlopokkal szegélyezett utcát és lőni kezdték az egyik római akropolisz tetején álló, 12. századi Qala'at al-Mudiq-erődöt. A káoszból a fosztogatók húztak hasznot, s mindent elvittek, ami mozdítható volt, a római mozaikoktól kezdve egészen az oszlopfőkig. Félő, hogy bűnözők egy, az egész térségre kiterjedő illegális kereskedelem láncszemei.

Aleppo

Miről nevezetes? 1,9 milliós lakosságával Aleppó – amelynek óvárosa 1986 óta szerepel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján – a főváros, Damaszkusz után Szíria második legnépesebb települése. A világ legrégebb óta lakott települései közé tartozik, s már az ókorban jelentős város volt.

Mi történt vele? Az UNESCO – amely 2013 júniusában Szíria hat világörökségi helyszínét a veszélyeztetett történelmi örökségek listájára vette fel – többször is nyomatékosan figyelmeztette a szembenálló feleket az aleppói óváros megóvására. Mindhiába: a híres Ommajád-mecset falát tavaly októberben a szíriai lázadók támadásakor gránáttalálat érte, és komoly károk keletkeztek az imacsarnokban és a főkapuban.

A Nagymecset mellett levő fedett piac (souk vagy souq), amely a világ legnagyobb fedett piaca, a támadás során kiütött tűz során porig égett. Szintén tavaly, a kormánycsapatok és a lázadók közötti harc következtében találat érte a 13. században épült citadellát, amit az Asszad-erők ágyúzásai rongáltak meg.

Krak des Chevalier

Miről nevezetes? A két várból álló erődítmény a közel-keleti várépítészet egyik különleges példája, amely a 11-13. századi keresztes háborúk idején volt jellemző a térségben. A szíriai Homsz városától 60 kilométerre nyugatra, a libanoni-szír határ közelében, 35 kilométerrel a tengerparttól egy 650 magas magas vulkáni kúpon elhelyezkedő kurd erődítményt 1110-ben foglalták el a keresztesek.

A nagy veszély során akár négyezer embert is ellátó építményt a johannita lovagrend a Közel-Kelet egyik leghatalmasabb és legmodernebb várává építette át. Krak des Chevaliers-nek magyar vonatkozásai is vannak: II. András királyunk keresztes hadjárata alkalmával 1218-ban meglátogatta a híres erődöt, s évi pénzbeli ajándékot ígért a franciáknak.

Mi történt vele? Már közvetlenül a szír polgárháború kirobbanása után ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy a kormányerők veszélyeztetik a világhírű szír lovagvárat. Ezt akkor sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták hitelt érdemlően, mindenesetre egy videót is közzétettek, amelyen jól látható, hogy a vár környékét lövik. 2012 augusztusában a kormányerők megrongálták a Keresztesek Kápolnáját. A 2006 óta világörökségi helyszín azóta is csatatér: a vár Homsz ostromakor egy légitámadást követően ismét megsérült.

Szaladin-citadella

Miről nevezetes? A Szíria északnyugati részén található, hegytetőre, mészkőből épült keresztesvárat 2006-ban, Krek des Chevaliers-val együtt vették fel az UNESCO világörökségi listájára. Az Antiochia és Latakia közti utat védő vár egészen 1108-ig a bizánciaké volt, majd a frankok jóvoltából az antiochiai fejedelemség része lett. A keresztesek a bizánci alapokra építették a várat, amelyet Szaladin szultán először 1188-ban ostromolt meg és szabadított fel (a citadella arab neve is innen ered: Qal'at Salah al-Din). 1272-ben átengedték Bajbarsz mameluk szultánnak a később két fázisban is megerősített várat, amelyet ugyan Damaszkusz ex-kormányzója egy időre elfoglalt, de a szultán hét évvel később, 1287-ben visszaszerezte.

Mi történt vele? Az UNESCO 2011-ben hívta fel a figyelmet, hogy a szír polgárháború miatt komolyan fennáll a veszélye annak, hogy a harcok átterjednek a kulturális örökségekre is. Eddig úgy néz ki, hogy a szembenálló felek megkímélték a citadellát és környékét. Ma még látogatható.