Emlékmű készül Erdély és Románia csatlakozásáról
2013. június 21. 10:12 MTI
Gyulafehérváron nagyméretű emlékművet készítenek az 1918-as - Erdély és Románia egyesülését kimondó - nagygyűlés századik évfordulójára - közölték csütörtökön a város, Fehér megye és a román kulturális tárca illetékesei.
Korábban
Az Alba24.ro hírportál számolt be Radu Boroianu művelődésügyi államtitkár, Gheorghe Feneser, Fehér megyei prefektus és Nicolae Moldovan városmenedzser csütörtöki gyulafehérvári sajtótájékoztatójáról, amelyen az emlékműállítás részleteit ismertették.
Mint elmondták, az emlékmű ügye évtizedek óta húzódik. Épp húsz évvel ezelőtt hirdették meg az első pályázatot a látványterv elkészítésére. Ezt is, akárcsak a 15 évvel későbbi újabb pályázatot Mihai Buculei szobrászművész, a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem volt tanára nyerte egy 22 méter magas, kőből megépítendő alkotás tervével. Az alkotás tulajdonképpen négy egymással szembefordított kereszt, amelyek csúcsai boltívesen egymásba folynak.
Az illetékesek elmondták, hogy az emlékmű felállításához valamennyi jóváhagyást sikerült megszerezni, már csak a műszaki dokumentáció és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése van hátra. Az építést jó esetben 2014-ben kezdhetik el. Nicolae Moldovan városmenedzser elmondta, az alkotás felállításához, és a környék megfelelő rendezéséhez az Európai Uniótól remélnek forrásokat. Amint a portál által bemutatott látványterven látható, az emlékmű felállítását a gyulafehérvári vár egyik bejáratához, az Árpád-kori római katolikus érseki székesegyháztól mintegy 260 méterre tervezik.
A magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudatban 1918. december elseje a gyulafehérvári nagygyűlés, Erdély és Románia egyesülésének a dátuma a fontos. Ekkor az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
A Gyulafehérvári Kiáltványt ma az erdélyi magyarok, és a többi erdélyi kisebbségek idézik gyakrabban. Az ugyanis teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. A magyar szervezetek a kiáltvány kisebbségekre vonatkozó részét az autonómia korabeli terminusokkal való körülírásaként értelmezik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Alvilági segítséget is kaptak az amerikaiak a Mussolini elleni harcban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap