A Szovjetunió szivárogtatta ki Dél-Afrika atomprogramját

A Nemzeti Levéltár aktáiból megtudhatjuk, hogy James Callaghan munkáspárti miniszterelnököt 1977 augusztusában tájékoztatták arról, hogy a Kalahári-sivatag egyik titkos tesztközpontjában bombarobbantás készül. A vezetőnek írt levél igencsak személyes hangvételű, és azt személyesen Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár írta alá.

A titkos helyszínt alig egy héttel korábban fedezte fel Vastrapban, a dél-afrikai-botswanai határon egy titkos szovjet kémműhold. A fotókon látható, földalatti létesítményekre utaló nyomok alapján egyértelmű volt, hogy ott tesztrobbantásra készülnek. Érdekesség, hogy ugyanazt a helyszínt két amerikai kémműhold is megtalálta, ám ők nem siettek informálni erről szövetségesüket, és az információkat csak pár nappal a Brezsnyev-levél után közölték az angolokkal.

Az augusztus 8-án írt levelében Brezsnyev egy „kiemelt fontosságú ügyre” hívta fel Callaghan figyelmét. Ezzel azt szerette volna elérni, ha a britek nyomást gyakorolnának a pretoriai kormányzatra, hogy azok azonnal állítsák le a programot; ráadásul ez nem csak az aktuális robbantásra, hanem a tejes dél-afrikai atomprogram befejezésére vonatkozott volna. A levél oldalára vetett feljegyzésből azt tudhatjuk meg, hogy Callaghant is meglepte az ajánlat: „szeretnék egy eligazítást, hogy ezt miként kezeljük” – vetette papírra.

A briteket azért is lepte meg a bejelentés, mert egy korábbi, februári hírszerzési találkozón még kizárták a dél-afrikai atomprogram létezését. Akkor azt állapították meg, hogy ha az apartheid kormányzat egy atomfegyver kifejlesztése mellett is döntene, az jóval több időt venne igénybe. Ez a találkozóról készített, „UK Eyes A - Delicate Source” feljegyzés szerint legalább három évet venne igénybe. Az amerikai hírszerzés úgy tűnik jóval felkészültebb volt: egy 1983-ban közzétett jelentés arról tanúskodik, hogy ők már 1973-ban tudtak arról, hogy Pretoria atomfegyvert épít, amellyel a szovjet hátterű afrikai államokat tartanák vissza bármilyen agressziótól.

A Brezsnyev-levél hatalmas diplomáciai botrányhoz vezetett: Callaghan elsőként Jimmy Cartert hívta fel az ügyben, és akkor az angolok már azt is tudni vélték, hogy a szükséges felszerelést és szakembereket a németek nyújtották az afrikai államnak. Emellett az MI6 abban is biztos volt, hogy a franciák és az amerikaiak is érintettek lehetnek az ügyben. Az Egyesült Államok számon kérte Dél-Afrikát, akik azonban tagadtak mindenfajta nukleáris tesztet. Az amerikai hírszerzés később az izraeli közreműködést is lehetségesnek tartotta, akik szintén máig titokzatos módon, valószínűleg az angol atomfegyverek terveinek ellopása útján jutottak nukleáris eszközhöz.

Az ügy ekkor holtpontra jutott, ami a szovjet felet tovább nyugtalanította. Ezt jelezte Brezsnyev 1978. március 4-én megírt második levele, amelyben arról értesítette Callaghant, hogy az afrikai állam egy második teszt helyszínét készíti elő. A hírszerzés memója szerint ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehetett.

Arra pedig csak később derült fény, hogy az oroszok jogosan aggódtak: Pretoria hét, hirosimai hatóerejű atomfegyvert készített, amelyeket csak 1990-91-ben szereltek le. A Vastrapnál épített létesítményeket 1978-ban amerikai nyomásra betonnal zárták le, a program azonban valószínűleg nem ért véget: a Prince Edward szigeteknél 1979 szeptemberében egy ismeretlen eredetű nukleáris robbantás nyomait észlelték. Bár a részletek a homályba vesznek, vannak, akik a mai napig úgy gondolják, hogy akkor egy közös izraeli-dél-afrikai tesztrobbantásra kerülhetett sor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?