A kémkedés történetének legnagyobb kudarca

007-es a Kremlben

Később kiderült, hogy a NATO 4. Szövetséges Harcászati Légiereje (Fourth Allied Tactical Air Force) tudott arról, hogy szovjet ejtőernyősök repültek Csehszlovákia fölé. A szolgálatban lévő tisztek azonban nem tekintették ezt az esemény veszélyesnek a szövetségesekre, és nem továbbították az információt. Ezek a baklövések még meglepőbbnek tűnnek a BND belső információi fényében. 1968 nyarán a nyugat-német hírszerzés számtalan ügynököt küldött Prágába, feladatuk a „vasutak és utak menti katonai mozgások részleteinek” felderítése volt. Az akció a „Nepomuk” fedőnevet kapta, Nepomuki Szent János, Csehország, és a gyónási titok védőszentje után.


A német ügynökök a „Dubcek belső köréhez tartozó legfontosabb politikusokhoz” is közel akartak férkőzni. A tőlük szerzett információk később mind helyesnek bizonyultak, például egy 1968 márciusában tartott drezdai csúcstalálkozóról. Dubcek eltörölte a cenzúrát, de szocialista barátai ellenforradalom előkészítésével vádolták. A BND beszámolója szerint Brezsnyev figyelmeztette a csehszlovák vezetőt, „hogy nem fogja tétlenül nézni a kommunista rendszer összeomlását”. Ha a Csehszlovák Kommunista Párt „elveszíti az ellenőrzést az események fölött, intervencióval kell számolnia”.

Néhány héttel később, 1968 májusában a BND arra a következtetésre jutott, hogy a „szovjetek majdnem elértek tűréshatáruk végéhez.” A Moszkva és Prága közötti viszony „jeges”. Ezt az információt a Pravda cikkeinek alapos tanulmányozásával is meg lehetett szerezni. Később a BND azt állította, hogy „1968 augusztusában már előre látta, hogy Moszkva támadást fog indítani a szövetségeseivel együtt.” Ezt az állítást azonban semmilyen dokumentum nem támasztja alá, és még ha így is lenne, a megérzés nem egyenlő a tudással, ami hírszerző szolgálatok legfőbb célja.


Mindazonáltal a BND közelebb jutott a szovjet tervekhez, mint a CIA. A CIA vezető tisztségviselői azt hitték, hogy a nemzetközi megítélés vissza fogja tartani a Szovjetuniót a katonai támadástól. Ez teljesen elhibázott elképzelés volt. A Moszkvában dolgozó ügynököktől elvárható lett volna, hogy felismerjék: Brezsnyev és elvtársai már július közepén kitűzték a bevonulás időpontját, ha a helyzet nem változik. A tervek szerint a Duna hadművelet augusztus 18-án indult.

Nyugaton senki sem tudott magyarázatot adni arra, milyen céllal vonultak a Varsói Szerződés államai Prágába. Meg akarták félemlíteni a reformereket, vagy a megszállást készítették elő? Ha a megszállás előkészítéséről van szó, akkor az mikorra várható? Ez a rendetlenség a hírszerző szolgálatok sajátja, ahogy azt a BND is elismerte: „Csak a legritkább esetben sikerül az ügynökségnek beépülni a potenciális ellenség legfontosabb döntéshozó szerveibe”.

1. Titkosszolgák kínos helyzetben
2. 007-es a Kremlben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban