Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
2020. január 24. 10:11 MTI
308 éve, 1712. január 24-én született II. Frigyes, Poroszország harmadik királya. A porosz nagyhatalmi állást megalapozó, a hétéves háborúban egész Európa ellen egyedül harcoló és végül diadalmaskodó királyt a propaganda rendszertől és ideológiától függetlenül állította példaképül a német nép elé.
Korábban
Az 1712. január 24-én született Frigyes és apja, a kortársak által kiképző őrmesternek minősített I. Frigyes Vilmos viszonya hamar megromlott.
Az apa fenyítette és verte a szerinte felesleges és veszedelmes művészetek iránt érdeklődő fiát, és a brit uralkodó lányával tervezett házasságát is megtiltotta.
Frigyes megpróbált Angliába szökni, de elfogták, és a hadbíróság halálra ítélte. A kivégzés végül elmaradt (bár legjobb barátjának lefejezését végig kellett nézze), ezután egy hivatalba irányították, ahol megszokta a munkát, az engedelmességet és a takarékosságot.
Frigyes 1740-es trónra lépte után arra törekedett, hogy alattvalóinak jól menjen a sora, és minél több adót fizethessenek a kincstárba.
A cél érdekében reformok sorát vezette be: új iparágakat honosított meg, biztosította a vallásszabadságot, sőt befogadta az otthon üldözött francia hugenottákat, eltörölte a kínvallatást, egységes törvénykönyvet dolgoztatott ki.
A porosz közigazgatás a maga korában a leghatékonyabb és a legbecsületesebb volt, a törvény előtt mindenki egyenlő volt - elvileg maga a király is, akinek szava a gyakorlatban mégis megfellebbezhetetlennek számított.
A felvilágosult abszolutista Frigyes bevételeinek nagy részét a hadseregre költötte, így lett Poroszország a kontinens legerősebb katonai hatalma.
Az osztrák örökösödési háború kezdetén Sziléziáért cserébe szövetséget ajánlott Mária Teréziának, a nemleges válasz után erővel vette el a gazdag tartományt.
A megalázott Ausztria 1756-ban szinte az egész kontinenst szövetségbe kovácsolta Berlin ellen, de a katonái életével sosem takarékoskodó Frigyes a véres hétéves háborúban végig kitartott a túlerő ellen, és 1763-ban végleg biztosította magának Sziléziát.
Frigyes a tárgyalóasztalnál is tehetségesnek bizonyult: 1772-ben Ausztriával és Oroszországgal szövetkezett Lengyelország első felosztása érdekében, egyesítve Brandenburgot és Kelet-Poroszországot, később pedig kétszer is megakadályozta Ausztriát Bajorország megszerzésében.
A király a művészetek és tudományok támogatója, sőt művelője is volt. Élénk kapcsolatban állt a francia felvilágosodás képviselőivel, történelmi és politikai munkákat írt, komoly mennyiségben gyártott verseket, szenvedélyesen fuvolázott.
Hangszerénél jobban csak agarait és a férfitársaságot szerette, házasságából gyermek nem született. Élete végén magányos és mogorva, köszvényes fájdalmaktól gyötört öregember lett, de a nép előtt megmaradt a "kedves öreg Fritznek." A modern német történelem egyik legnagyobb alakja 1786. augusztus 17-én halt meg.
A porosz nagyhatalmi állást megalapozó, a hétéves háborúban egész Európa ellen egyedül harcoló és végül diadalmaskodó királyt a propaganda rendszertől és ideológiától függetlenül állította példaképül a német nép elé.
A nácik még a második világháború végén is készítettek róla filmet, és bár az első német munkás-paraszt állam, az időközben megszűnt NDK 1950-ben az átkos feudalista múlt emlékeként lebontatta szobrát, azt 1980-ban mégis visszahelyezték az Unter den Lindenen.
Frigyes koporsóját a második világháború végén a közelgő szovjet csapatok elől Nyugat-Németországba menekítették, és csak 1991-ben temették újra Potsdamban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Szovjetunió
- Csak holtában térhetett haza a bukott kommunista vezér, Rákosi Mátyás
- Borzasztó áron, de megállította a Wehrmacht gőzhengerét Sztálingrád
- Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában
- Egész életében a forradalmát hajszolta Vlagyimir Iljics Lenin
- Vészterhes csend előzte meg a doni katasztrófát
- Megszállással válaszolt a Szovjetunió a csehszlovák reformkísérletekre
- A nyilvánvaló jelek ellenére évtizedeken át nem bukott le az FBI legkártékonyabb szovjet „téglája”
- Szovjet űreszköz vált elsőként mesterséges bolygóvá
- Magyar civilek tízezreit hurcolta kényszermunkára a „felszabadító” Vörös Hadsereg
- Alig két hónapig uralkodott a politika áldozatává váló II. Károly királyunk 09:50
- Új reményt hoztak a porba sújtott Amerikának az angol könnyűzenei hódítók 08:20
- Borzasztó nyomorúságból emelkedett ki a független Libéria tegnap
- Ádáz hajsza folyt a II. világháború végén a német tudósokért tegnap
- Még egy merényletkísérlet után is a béke hangja maradt Bob Marley tegnap
- Kilenc férjével még a rekordok könyvében is szerepelt Gábor Zsazsa tegnap
- Megnyilt a látogatók előtt a Stonehenge északi párja tegnap
- Hat évtized után újra megtekintheti a publikum Gustav Klimt híres festményét tegnap