Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
2019. október 24. 17:58 MTI
224 éve, 1795. október 24-én osztották fel harmadik alkalommal a környező nagyhatalmak - Oroszország, Poroszország és a Habsburg Birodalom - egymás között Lengyelországot, amely ezzel több mint egy évszázadra eltűnt Európa térképéről.

Az első, 1772. évi felosztás ábrázolása: II. (Nagy) Katalin orosz cárnő (b), II. Szaniszló Ágost lengyel király (k), valamint II. József osztrák császár és II. (Nagy) Frigyes porosz király (j) civakodnak a térkép felett
Korábban
A Lengyel Királyság a 16. század közepén - az orosz fenyegetéssel szemben - egyesült a Litván Nagyfejedelemséggel, ezzel a korabeli Európa egyik legnagyobb kiterjedésű állama jött létre.
Az úgynevezett nemesi köztársaságot (Rzeczpospolita) sajátos politikai berendezkedése azonban gyakorlatilag gúzsba kötötte: a királyt a nemesség választotta, törvényhozói felhatalmazással kizárólag a rendi gyűlés, a szejm rendelkezett, ahol akár egyetlen nem szavazat elég volt ahhoz, hogy egy tervezet megbukjon (liberum veto).
A nemesi köztársaság az 1700-as évekre működésképtelenné vált, az ország az elhúzódó háborúkban a környező birodalmak játékszere lett. A "három fekete sas" (a porosz, az orosz és a Habsburg címerben felbukkanó jelkép) bekapcsolódott a lengyel trónöröklés miatt kirobbant örökösödési háborúba (1733-1738), amelynek végén az általuk támogatott Frigyes Ágost szász választófejedelem került a trónra.
Az 1764-ben Nagy Katalin orosz cárnő támogatásával trónra lépő II. (Poniatowski) Szaniszló Ágost megpróbálta megreformálni a gyengélkedő Rzecszpospolitát és megszüntette a liberum veto intézményét.
Az előjogait féltő nemesség fegyvert ragadott, de az 1768-tól négy éven át tartó polgárháborúba bekapcsolódtak a területéhes szomszédok is, akik 1772. augusztus 5-én első ízben osztották fel egymás között a legyengült országot.
Oroszország livóniai és fehérorosz területekkel gyarapodott, a Habsburg Birodalom Kelet-Galíciát (Krakkó nélkül) és a Szepesség 13 városát kapta, Poroszország pedig a gazdag pomerániai partvidékkel gyarapodott, így létrejött szárazföldi összeköttetése Königsberggel.
A felosztással a lengyel-litván unió 712 ezer négyzetkilométernyi területének mintegy egyharmadát, össznépességének 38 százalékát veszítette el.
A csonkítás kijózanítóan hatott a lengyelekre, Szaniszló Ágost felvilágosult reformokat vezethetett be. A szejm 1791-ben elfogadta a világ második polgári alkotmányát, amely egyebek mellett megszüntette a perszonáluniót, az országgyűlésnek felelős minisztérium kezébe helyezte a kormányzást, megszüntette a választott királyságot, felfüggesztette a liberum vetót és bevezette a többségi döntést.
A változásokat ellenző, a targowicai konföderációba tömörült arisztokrácia a reformoktól ugyancsak megrettent orosz cárnőhöz fordult, annak védnöksége alá helyezte magát.
II. Katalin 1792 májusában százezer fős sereget küldött a lengyel király ellen, akit a poroszok is hátba támadtak. II. Szaniszló Ágost a vérengzés elkerülése érdekében csatlakozott a targowicai konföderációhoz, az új alkotmányt felfüggesztették.
Lengyelországot 1793. január 23-án másodszor is megcsonkították: Oroszország ekkor kapta meg Litvánia keleti részét, egész Fehéroroszországot és Kelet-Ukrajnát, Poroszország pedig az úgynevezett Dél-Poroszországot, benne többek között Gdańskot és Toruńt.
Három szín (zöld, sárga és kék) árnyalataival, időrendi sorrendben a sötéttől a világos felé haladva az Oroszországhoz, Ausztriához és Poroszországhoz kerülő lengyel területek (kép forrása: Pinterest)
A lengyel királyság egykori területének középső, 240 ezer négyzetkilométernyi sávjára zsugorodott. A nemzeti megaláztatást fokozta, hogy az első alkalomhoz hasonlóan ezúttal is jóváhagyatták a szejmmel a határváltozásokat.
1794 márciusában Tadeusz Kościuszko, az amerikai függetlenségi háború hőse vezetésével nemzeti felkelés tört ki a megszállók ellen.
A létszámban és hadfelszerelésben is hátrányban lévő lengyel sereg több hónapon át sikeresen tartóztatta fel az intervenciós erőket, de 1794 novemberében Maciejowice mellett döntő vereséget szenvedett.
A felkelés leverése után a három beavatkozó nagyhatalom bejelentette igényét a Rzeczpospolita végső területi felosztására és ezzel megszüntetésére. E harmadik alkalommal már a szokásos színjátékot sem rendezték meg a szejm hozzájárulásának kikényszerítésével.
Az 1795. október 24-én véglegesített szerződés értelmében a Habsburgok megszerezték Nyugat-Galíciát, Mazóvia déli részét és Krakkó városát, a porosz Hohenzollernek birodalmához került Új-Kelet-Poroszország, azaz Mazóvia megmaradt része Varsóval, a Visztula, a Bug és a Nyeman közötti területek, valamint Új-Szilézia, míg Oroszországnak jutottak az addig még lengyel kézen lévő litvániai, valamint a Nyemen és a Bug folyótól keletre fekvő lengyel területek.
A győztesek II. Szaniszló Ágostot lemondásra kényszerítették, majd Pétervárra internálták és megállapodtak abban, hogy a felosztott állam nevét és uralkodói titulusát mindörökre a feledés homályába taszítják.
Napóleon ugyan tizenkét év múlva a Varsói Hercegség formájában újjászervezte a lengyel államot, ám az 1814-1815. évi bécsi kongresszus ennek nyugati részét Poroszországhoz csatolta, Krakkót "szabad várossá" nyilvánította, a maradék terület pedig Lengyel Királyság (Kongresszusi Lengyelország) néven a cári birodalom része lett.
Ezt követően több mint egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Lengyelország 1918-ban visszanyerje független államiságát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Titanic
- Elhalasztották a Titanic távírójának felszínre hozatalát a világjárvány okán
- Haláláig prédikált az önfeláldozó lelkész, aki a Titanic utasait mentette
- A sarki fényeket okozó geomágneses viharok is elősegíthették a Titanic vesztét
- A Lincoln-merénylettől a Titanic megjósolt végzetéig – hét bizarr történelmi véletlen
- A távírászok durva vitája is akadályozta a Titanicot a segítségkérésben
- A felszínre hoznák a Titanic távíróját, amellyel a hajó segélyhívásait küldte
- Új nemzetközi szerződés védi a Titanic roncsait
- Jelentősen romlott az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota
- A vártnál kevesebbért kelt el árverésen egy életmentő sétabot a Titanicról
- Habsburg herceget nevelő szerzetesből lett szabadságharcos a magyar régészet atyja 15:31
- Az Imaginaerumtól a Vízválasztóig – szavazz 2011 legjobb rockzenei albumára 14:14
- Budapesten láthatók a hazánkban méltatlanul kevéssé ismert Kolozsváry Zsigmond alkotásai 11:37
- Kik keresték fel a boldog békeidőkben a régi Városliget pavilonjait és korzóit? 10:59
- A rendező emlékére ingyenesen megtekinthető Szomjas György Talpuk alatt fütyül a szél című filmje 10:33
- Űrrepülése után hímestojásként vigyáztak a szovjet hatóságok Jurij Gagarinra 07:23
- Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók tegnap
- A szovjet házi oroszlánoktól a hódító Hannibálig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei tegnap