Csábítóként kémkedett a híres meseíró

Dahl második világháborús tevékenységét, amikor a washingtoni brit nagykövetség alkalmazásában állt, az Angliában szeptember 9-én megjelenő The Irregulars című könyvből ismerhetjük meg. A korábban kiadatlan leveleken és más dokumentumokon alapuló könyv szerzője, Jennet Conant egy eddig tabunak számító témát is feldolgozott, és Dahl szexuális hódításait is felsorolja.

Dahl 1942-ben költözött Washingtonba, amikor a légierőben folytatott kiképzése után alkalmatlannak nyilvánították a repülésre. Ekkor barátkozott össze Charles Marsh-sal, a saját szerencséjét megcsináló texasi sajtómágnással, aki Churchiill barátjaként segített amerikai segítséget szerezni a Hitler ellen vívott angol küzdelemnek. Marsh segítségével Dahl hamar közel került a legbefolyásosabb amerikai újságírókhoz, és a vezető tisztviselőkhöz is, így például Henry Wallace alelnökhöz is.

A későbbi meseíró ennek ellenére legjelentősebb hódításait az ágyban aratta: az egyik legjelentősebb szeretője Millicent Rogers, a Standard Oil nagyvállalat örökösnője volt, egy másik pedig Clare Boothe Luce jobboldali kongresszusi képviselőnő, aki egyébként a Time magazin kiadójának felesége is volt. Ez utóbbi olyan pajkosnak bizonyult, hogy Dahl azért könyörgött feletteseinek, hogy vegyék el tőle a megbízatást, mert nem tudott kiszabadulni a hálószobából.

A könyv szerint "a jó cél érdekében egy bizonyos mennyiségű etyepetye megengedett volt, de ők túlmentek minden határon". Marsh lánya, Antoinette Marsh Haskell szerint "[Dahl] mindenkivel lefeküdt a keleti és nyugati parton, aki többet keresett egy évben 50 ezer dollárnál".

Bár Dahl szerelmi kalandjairól már korábbi életrajzai is beszámoltak, azt mostanáig nem tudták, hogy ezen kapcsolatai során milyen sok hírszerzési információhoz is hozzájutott. Tőle származott például az az értesülés is, miszerint Franklin Delano Rooseveltnek viszonya volt az Egyesült Államokba menekült Márta norvég hercegnővel.