Szerzetesi kórházakban ápolták a középkori betegeket

Kolostorok és középkori wellness központok Magyarországon

Az antoniták betegápoló társaságát (Hospitalarii S. Antonii) Gaston frank nemes alapította, mert fia Remete Szent Antal közbenjárására meggyógyult az orbáncból. Első épületüket a dauphinéi St. Didier-de-la-Mothe helységben hozták létre, ahol Szent Antal ereklyéit őrizték. 1218-tól a társaság tagjai szerzetesi fogadalmat tettek. A rend élén a nagymester v. generális apát állt. Virágkorukban 369 ispotályt tartottak fönn Európában, elsősorban az említett betegség gyógyítására, de zarándokok elszállásolására is.

A karthauziak szemlélődő remeterendjét Szent Brunó alapította a franciaországi Chartreuse-ben. A rendet III. Sándor pápa hagyta jóvá 1176-ban. Az elsõ karthauziak a 3-4. századi egyiptomi remetékhez hasonlóan éltek. Mindennapjaikat az ima, az elmélkedés töltötte ki, gyakorlati tevékenységként kódexmásolással és gyógynövények termesztésével foglalkoztak. Törekedtek a remetei magány tökéletes megvalósítására.

Bizánc orvostudománya a görög és a római hagyományokra épült. Az orvosok a test mellett a lélek gyöngeségeit gyógyítani akarták. A bizánci egyház számos orvos-szentet ismer: az ingyen gyógyító Tarszoszi Diomédész Diocletianus császár alatt szenvedett vértanúságot. A leghíresebb orvosok között foglal helyet Meletiosz, akinek Az emberi testről és A lélekről c. munkáit is a tudomány alapművei közé lehet sorolni.

A nagyobb kórházak már ekkor specializálódtak: szülészet, nőgyógyászat, szemészet, bőrgyógyászat, seborvoslás, belgyógyászat és fogászat várta a pacienseket. Az orvos munkáját felcserek segítették. Alkalmazták az arab és az örmény medicina eredményeit is.

Magyarországon is működtek szerzetes orvosok. Muther a szepeshelyi káptalan prépostja volt, de IV. Bélát és V. Istvánt gyógyítása is a nevéhez fűződik. IV. László udvarában Tivadar nevű ferences orvosról vannak adatok. A szerzetesrendek is foglalkoztak betegek gondozásával. A szepességi Darócon az antoniták először kórházat, majd templomot emeltek. A karthauziak a Hernád folyóhoz közeli Menedékszirten, illetve Lehnicben - nem messze a lengyel határhoz - építettek kolostort. Ispotályaik mindig nyitva álltak a betegek előtt, a ferencesek szegedi kolostora pedig egyenesen a középkor wellness központja lett.

A rövid életű magyar egyetemek forrásanyaga nem árulkodik az orvoslás oktatásáról. Maga Pázmány Péter is hiányolta a rendszeres egyetemi orvosképzést, ezért kezdeményezte ennek a létrehozását. Próbálkozása nem vezetett eredményre, a Nagyszombati Egyetemen csak 1769-ben nyílt meg a facultas medica.

1. Szakszerű képzés és ellátás Hippokratész nyomdokain
2. Kolostorok és középkori wellness központok Magyarországon