Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai

A nomád jellegű, idén a Ruhr-vidéken megrendezett európai biennálé keretében nemzetközi művészek, kurátorok és urbanisztikai szakemberek alakítják át az üresen álló, vagy korábban már deszakralizált szakrális tereket.

Az esseni Szent Gertrúd-templomban – ahol 2025 júniusában tartották az utolsó istentiszteletet – a Berlinben élő Nasan Tur installációja látható, amely a padok vertikális, toronyszerű átrendezésével és a rajtuk elhelyezett feliratokkal definiálja újra a teret. Gelsenkirchenben a Szent József-templom hajóját a barcelonai Josep Bohigas építész homokkal és egy hatalmas kék ballonnal alakította közösségi, tengerpartot idéző téré, míg a duisburgi, Toni Hermanns által 1958-ban tervezett Kulturkirche Liebfrauen épületében a második világháború után elpusztult orgonák sípjait felhasználva hoztak létre hanginstallációt Henry Meyric Hughes és Michael Kurtz kurátorok irányításával. Hedwig Fijen, a Manifesta igazgatója szerint a projekt célja tizenkét különböző, a helyi közösségek igényeire reagáló modell bemutatása a politikai döntéshozók számára az épületek jövőbeli hosszú távú hasznosítására.

A vizsgált épületek a huszadik század közepének német társadalompolitikáját és urbanizációját tükrözik. A második világháború pusztításait követően a nyugatnémet állam a társadalom újjáépítése érdekében kiterjedt templomépítési programba kezdett. Ekkor születtek meg a helyi köznyelvben „papucstemplomoknak” (Pantoffelkirchen) nevezett épületek, amelyek elnevezése arra utalt, hogy a hívők akár otthoni lábbeliben is átsétálhattak a közvetlen lakókörnyezetükben emelt istentiszteleti helyekre. Ezen intézmények jelentős része a korszak meghatározó brutalista stílusában épült, esetenként olyan nemzetközileg is elismert építészek bevonásával, mint a finn Alvar Aalto vagy a német Gottfried Böhm.

A Ruhr-vidék – amely történelmileg Európa egyik legjelentősebb szénbányászati és acélipari bázisa volt – az 1980-as évektől azonban drasztikus gazdasági szerkezetváltáson ment keresztül. A nehézipari üzemek és bányák bezárásával a munkások tömegei vándoroltak el, a vallási demográfia pedig alapvetően átalakult. A hagyományos katolikus és protestáns gyülekezetek elöregedtek és összezsugorodtak, miközben a betelepülő vendégmunkások révén megnőtt a muszlim, hindu és más vallási kisebbségek, valamint a felekezeten kívüliek aránya.

Erre a társadalomtörténeti változásra és a többnemzetiségűvé váló munkásosztály múltjára reflektál a gelsenkircheni, 1963-ban épült Szent Bonifác-templom átalakítása is. A teret az 1984-ben egy duisburgi, jugoszláv és török bevándorlókat célzó rasszista gyújtogatásban hat családtagjával együtt meggyilkolt vendégmunkás, Ferdane Satır emlékének szentelték. A helyszínen az egykori vendégmunkások gyermekeként született német kurátor, Gürsoy Doğtaş egy közösségi teakertet alakított ki, rávilágítva a régió modern történelmének tragikus eseményeire és a funkciójukat vesztett egyházi terek integrációs potenciáljára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Véletlen felismerés oldotta meg az erotikus témájú római mozaik rejtélyét
• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán