2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 06
28 találat
[1]

907. július 6.

Az Ennsből határfolyó

Ez év nyarán Arnulf fia, Gyermek Lajos keleti frank király vezetésével főleg bajor csapatokból álló nagy sereg indult a magyarok ellen a Duna két partján, illetve a Dunán, hajókon. A seregek Brazalavasburg (Pozsony) mellett csaptak össze, és a legalább kétnapos csatában az egész bajor hadsereg megsemmisült. Vezérei közül elesett tizenkilenc gróf, két püspök, három apát, valamint Liutpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek. A magyarok a menekülőket üldözve újra az Enns folyóig nyomultak előre. A magyar-bajor határ a magyar győzelem következtében még hosszú ideig az Enns folyónál maradt. Gyermek Lajos vereségével megnyíltak a német területek a kalandozó magyarok előtt. A 907. utáni időkben több hadjáratot vezettek a szászok, a türingiaiak és a svábok ellen. Anonymus szerint még a 907. év eseményeihez tartozik, hogy elhunyt Árpád fejedelem, Anonymus évszámai azonban kevéssé megbízhatók. A kutatók szerint amennyiben Árpád valóban 907-ben halt meg, úgy az csak a brazalavasburgi ütközet utáni időkben történhetett. Az Árpád halálát követő itthoni eseményekről semmiféle híradásunk nincs. Feltehető, hogy a fejedelmi hatalom az ő családjában öröklődött, de nem tudjuk, öt fia közül valamelyik lett-e az utóda, vagy egy más rokona. A legközelebbi fejedelem, akiről tudomásunk van, a 948 körül uralkodó Fajsz volt, Árpád egyik unokája.

[2]

964. július 6.

A pápa által küldött Zakeus térítőpüspök részt vesz a padovai zsinaton

[3]

1299. július 6.

Imre váradi püspök, Gergely választott esztergomi érsek ellen fellebbez VIII. Bonifác pápánál

[4]

1311. július 6.

Gentilis pápai legátus kihirdeti Csák Máté egyházi kiközösítéséről szóló ítéletet

[5]

1320. július 6.

I. Károly házasságot köt Erzsébettel, a lengyel király leányával

Ezzel a friggyel a magyar király a Lengyelország irányába kívánta erősíteni a diplomáciai kapcsolatokat. Károly Róbert addigi házasságai rövid életűek voltak, előző feleségei (a történészek között vita van, hogy 2 vagy 3 volt-e neki) korán meghaltak. Erzsébet kivette a részét az ország kormányzásában is, bár férje uralkodása idején ez még nem volt annyira számottevő. A király halála után azonban igen komoly befolyásra tett szert a magyar politikai életben.

[6]

1415. július 6.

Kivégzik Husz Jánost

Husz János (Jan Hus) prágai teológus volt, aki nyilvános prédikációiban az elvilágiasodott egyház radikális megújításának szükségességét hirdette. Fellépett többek között a papi hierarchia és a szerzetesség intézménye ellen, az egyházi vagyon és a papi kiváltságok eltörléséért. Mellesleg a cseh nemzeti kultúra megújításán is fáradozott, szembeszállva a latin és német nyelvű műveltség addigi egyeduralmával. Eszmerendszerének mintegy szimbólumává vált egy, a keresztény kultusz és a papi hivatás lényegét érintő követelés: az istentisztelet során ne csak a pap áldozzon `mindkét szín alatt` (sub utraque specie), hanem a laikus hívő is; azaz Krisztus testét ne csak a szentelt ostya képében vehesse magához, hanem - akárcsak a pap - a szentelt bort tartalmazó kehelyből is. Követőit, a huszitákat emiatt utraquistáknak vagy kelyheseknek nevezték. A Szentíráson kívül, amelyben tanai igazolását látta, minden más tekintélyt elutasított. Így szükségképp szembe kellett kerülnie mind a pápával, mind az egyetemes egyház gyűlésével, a zsinattal. A pápa keresztes háborút hirdetett tanainak kiirtására. Csehországban időközben kibontakozott a husziták forradalmi mozgalma, és 1419-ben magukhoz ragadták a hatalmat. A mozgalom mind méreténél, mind jellegénél fogva egyedülálló volt a középkori Európában: elsősorban az egyház hatalmi szervezete ellen irányult, egyúttal azonban cseh nemzeti hangsúlyt is kapott, és ellenségei közé sorolta a nagyrészt németek lakta városokat. A husziták szembeszegültek Zsigmond magyar királlyal is, aki örökség címén magának követelte a cseh trónt, és függetlenségük védelmére félelmes haderőt hoztak létre. Fő erejük a gyalogság volt, és a lovagi harcmodorral szemben rettegett újítást alkalmaztak: a szekérvárat. Jan Zizka és más kiváló hadvezérek vezetésével sorra aratták győzelmeiket Zsigmondon és szövetségesein, és pusztító hadjáratokat vezettek német szomszédaik ellen, 1428-tól pedig Magyarországra is. A katolikus egyház végül kénytelen volt kiegyezni velük. 1433-ban elfogadta legfőbb követeléseiket, köztük a két szín alatti áldozást, ők ennek fejében tudomásul vették a pápa lelki fennhatóságát. Az egyezménynek ellenszegülő radikális társaikat, a táboritákat csatában legyőzték, és nemsokára Zsigmonddal is megegyeztek, aki így még megérte, hogy 1436-ban királyként vonulhatott be Prágába.

[7]

1437. július 6.

Kolozsmonostoron egyezség jön létre

A kolozsmonostori konvent előtt a parasztok és a nemesek képviselői megegyeznek. Megszüntetik a kilencedet, a cenzus (adó) összegét 10 dénárban szabják meg, a robot nagysága évi egy nap, a sókamarás erőszakkal nem kényszerítheti őket só szállítására. Megerősítik a jobbágyság szabad költözését és végrendelkezési jogát, a parasztok ellenőrzés végett évente gyűlést tarthatnak. A megállapodás pontjait októberben módosítják, ami a jobbágyokat hátrányosan érintette.

[8]

1439. július 6.

Létrejön az egyházunió

Az egyesülés iránti igény a görögöktől indul el, akik Európa katolikus uralkodóitól katonai segítséget várnak a feltartóztathatatlanul előrenyomuló török ellen. A görögök hajlandók messzemenő engedményeket tenni. Készek arra, hogy – az ortodox hívők ellenállása dacára – elismerjék Róma elsőbbségét és a Szentháromság nyugati értelmezését jóváhagyják. Megegyeznek a Karoling-kor óta mindig vitatott, a katolikus „Hiszekegy”-ben szereplő „filioque” kiegészítésében, azaz, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Időközben IV. Jenő pápa pénzügyi nehézségek miatt az 1438. április 9-én Ferrarában megnyitott zsinatot Firenzébe kénytelen áthelyezni (1439. I. 16.). Ott hirdetik ki a római és görög egyház - a majd 400 évvel ezelőtti szétválás utáni - egységét latin és görög nyelven.

[9]

1525. július 6.

II. Lajos lefoglaltatja a Fuggerek magyarországi vagyonát

A király döntése értelmében a rézbányák és a rézkereskedelem elkerül tőlük, ezeket a nürnbergi és budai vállalkozók kapják meg.

[10]

1552. július 6.

Hádum Ali budai pasa ostrom alá veszi Drégely várát

[11]

1630. július 6.

A svéd király uralomra tör a Balti-tengeren

II. Gusztáv Adolf svéd király kicsi, 12 500 fő számláló haderővel száll partra Usedom szigetén, Pomeránia partjainál, hogy beavatkozzék a harmincéves háborúba. A II. Ferdinánd császár elleni háborúval a svéd király hármas célt követ: - a svéd fennhatóság kiterjesztése a Balti-tengerre német területek annexiójával; - annak megakadályozása, hogy a háború svéd területekre átterjedjen; - az északnémet protestantizmus megmentése a katolikus Habsburgokkal szemben. A svéd propagandában elsősorban a harmadik célkitűzést jelölik meg Svédország hadba lépése fő okaként. A svédek ténylegesen felmentést jelentenek a szorongatott helyzetben lévő protestánsok számára. A svédeket támogatja Richelieu francia bíboros is, aki a Svédországgal szembeni vallási ellentéteket alárendeli Franciaország politikai érdekeinek, hogy koalíciót hozzon létre a Habsburgok ellen. Usedomi partra szállása után II. Gusztáv Adolf megpróbál javítani kiindulási pozícióin. Fegyveres erejét ütőképes sereggé építi ki, és helyzetét szövetségkötésekkel biztosítja (1632. XI. 16.). Miután közigazgatási és a hadseregben végrehajtott reformjai révén számos csatát nyert, Wallensteinnel küzdve a harctéren lelte halálát.

[12]

1770. július 6.

Az oroszok leverik a török flottát

Az orosz észak-tengeri flotta, gróf Alekszej Orlov admirális vezetésével 1770. VII. 6-7-én Cseszménél, a nyugat-anatóliai partoknál, Khiosz szigeténél megsemmisíti a török flottát. A lepantói csata (1571. X. 7.) óta ez volt a törökök legsúlyosabb veresége, s egyben eldöntötte az orosz-török háború kimenetelét (1768. X. 6.). II. Katalin cárnő előtt az ún. "görög terv" lebegett: a török kiűzése Európából és Isztambul elfoglalása. II. Katalin fel akarta szabadítani a Hagia Sophiát, az ortodox keresztények egykor legszentebb templomát a hitetlenek uralma alól, és a Római Birodalom örökébe kívánt lépni a Boszporusznál. Ez a terv szemben állt a Nyugat érdekeivel.

[13]

1850. július 6.

Bach belügyminiszter szorgalmazására nyugdíjazzák Julius Haynaut

[14]

1854. július 6.

Republikánusok a rabszolgaság felszámolásáért

Az Egyesült Államokban a rabszolgakérdés körüli ellentétek új párt alapításához vezetnek. A `Kansas-Nebrasca-Act` elnevezésű törvény ellenében, mely szerint az újonnan szerzett területeken, Kansasban és Nebraskában a rabszolgaság engedélyezéséről nem a kongresszus, hanem a területi kormányzat dönt, a rabszolgaság ellenzői Jacksonban, Michiganben `republikánusok` néven egyesülnek. Az új párt különböző pártcsoportok képviselőit fogja össze, akik fő célja a rabszolgaság megakadályozása az Egyesült Államok északnyugati részén. A republikánusok az 1854. május 30-i `Kansas-Nebrasca-Act` visszavonását követelik, valamint az 1850. szeptember 18-i `Fugitive Slave Act`-ét, amely engedélyezte, hogy a rabszolgatartók szökött `tulajdonukat` a nem rabszolgatartó államokban is elfoghassák. A rabszolgák üldözőinek mindenfajta akadályozását büntették. Az új párt - később `Grand Old Party`-nak hívták - elsősorban északon talált számos követőre.

[15]

1885. július 6.

Véget ér a Magyar Történészek Kongresszusa Budapesten.

[16]

1903. július 6.

Megkezdődnek az angol-francia tárgyalások, amelyek az entente cordiale létrejöttéhez vezetnek

[17]

1914. július 6.

II. Vilmos császár feltétel nélküli hűségnyilatkozatot tesz az Osztrák-Magyar Monarchiának

[18]

1919. július 6.

Ady Endre emlékestet rendeznek a Városi Színházban.

[19]

1921. július 6.

Megalakul Kolozsvárott a Magyar Szövetség

Célja a romániai magyar kisebbség politikai képviselete. Elnöke: Jósika Samu br.; ügyvezető elnök: Haller Gusztáv, titkár: Kós Károly.

[20]

1923. július 6.

Hivatalosan is megalakul a Szovjetunió

A Szocialista Szovjet Köztársaságok II. kongresszusa Moszkvában elfogadja a Szovjetunió első alkotmányát.

[21]

1925. július 6.

A Kommunisták Magyarországi Pártja organizációs bizottsága küldöttséget indít a Szocialista Munkásinternacionálé marseille-i kongresszusára.

Céljuk: `a Magyarországi Szocialista Munkáspárt legalitásának védelme és a szociáldemokrata párt opportunista vezetőinek leleplezése`.

[22]

1935. július 6.

Megszületik a Dalai Láma

[23]

1938. július 6.

A Budapesti Ítélőtábla Szálasi Ferencet az állami rend felforgatására irányuló törekvéséért 3 évi fegyházra ítéli.

[24]

1942. július 6.

A rendőrség letartóztatja Schönherz Zoltánt, a Kommunisták Magyarországi Pártja központi bizottsága titkárságának tagját.

[25]

1962. július 6.

Perspektívaváltás Faulkner műveiben

William Faulkner, a 64 éves korában elhunyt amerikai író az USA déli államainak hanyatlását írja le regényeiben. Őszinte és mély műveiben: `Sartoris` (1929), `Megszületik augusztusban` (1932), `Absalom, Absalom!` (1936) a realista cselekmény szálait szimbólumokkal elmélyíti, fény és árnyék, káosz és rend ellentétének ábrázolva az életet. Faulkner bonyolult elbeszélő technikát fejlesztett ki, a történést különböző alakok eltérő perspektíváiból kommentálja, és egy tudati folyam leírásával elszakad a kronológiai elbeszélő módtól. 1949-ben az amerikai életet ábrázoló regényeiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

[26]

1971. július 6.

Meghal Louis Armstrong, a dzsessz királya

71 éves korában, New Yorkban elhunyt Louis Daniel Armstrong dzsessztrombitás és énekes, aki igen nagy hatással volt az egész XX. századi dzsessz-zenére; a `dzsessz királyának` tartják. Armstrong egyesítette az emóciót és a zenei technikát, s rekedtes hangjával a népszerű zenében az éneket művészeti forma rangjára emelte. Armstrong a New Orleans-dzsesszel kezdte, majd a húszas években saját együtteseket alapított (Hot Five, Hot Seven); a harmincas években megindította a swingkorszakot jellegzetes nagyegyütteseivel (big-band), s a trombita, a harsona és a klarinét hármas hangzására épülő New Orleans-i formát feloldotta és kibővítette. Arra a meggyőződésre jutott, hogy trombitája nagy zenekarban jobban érvényesül, mint kisegyüttesben.

[27]

1989. július 6.

Meghal Kádár János

[28]

1989. július 6.

A Legfelsőbb Bíróság Elnöki Tanácsa rehabilitálja Nagy Imrét, Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter Pált, Kopácsi Sándort, Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst és Szilágyi Józsefet

Bezár