Máig rejtély, hogyan kerültek emberi csontok az Antarktiszra
2026. július 5. 19:54 Múlt-kor
Az Antarktiszon talált legkorábbi ismert emberi maradványok egy fiatal nőhöz tartoztak, aki a radiokarbon-vizsgálatok szerint 1819 és 1825 között veszíthette életét. A kontinensen ekkor még nem éltek emberek, ezért a kutatók máig nem tudják, hogyan kerülhettek a csontdarabok a partvidékre.

Cecil Madigan és kutyái az Antarktiszon az Ausztrálázsiai Antarktisz-expedíció során 1914-ben (Forrás: Mitchell Library, State Library of New South Wales)
Korábban
Az Antarktiszon a modern kutatóállomások megjelenése előtt nem alakult ki állandó emberi település: bár egyes kutatók feltételezik, hogy a maori hagyományokban szereplő Hui Te Rangiora polinéz hajós a 7. században elérhette az antarktiszi vizeket, a kontinens első hiteles észlelését 1820-ra teszik, amikor Thaddeus von Bellinghausen orosz felfedező expedíciója során egyszer csak egy magas jégpartot vett észre.
Éppen ezért keltett nagy feltűnést, amikor 1985-ben Daniel Torres Navarro chilei biológus a kontinens északi részéhez közeli Yámana-parton egy emberi koponyára bukkant. A környék alapos átvizsgálása során azonban a kutatók kezdetben nem találtak további emberi maradványokat, viszont a későbbi vizsgálatok alatt egy combcsont és néhány további csontdarab is előkerült, amelyek valószínűleg ugyanahhoz a személyhez tartoztak.
Az antropológiai és radiokarbon-vizsgálatok alapján a maradványok egy fiatal nőhöz tartoztak, aki 1819 és 1825 között halhatott meg, és nagy valószínűséggel Chile területéről származott. A kutatók szerint ez az időpont különösen figyelemre méltó, mert egybeesik az Antarktisz első ismert felfedezőexpedícióinak időszakával.
A kutatók több magyarázatot is megfogalmaztak arra, miként kerülhettek a maradványok a kontinensre. Az egyik feltételezés szerint a nő egy 19. századi fókavadász-expedíció tagja lehetett, akit ismeretlen okból a parton hagytak. A másik lehetőség szerint a hajón halt meg, majd – a korabeli tengerészeti szokásoknak megfelelően – a tengerbe temették. Ebben az esetben az óceáni áramlatok sodorhatták a holttestet a partra, ahol dögevő madarak széthordhatták a csontokat.
Az évek során a kutatók többször is visszatértek a lelőhelyre újabb emberi maradványok reményében, ám a koponyán és néhány csontdarabon kívül semmi sem került elő, így a történet számos részlete máig tisztázatlan maradt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Korai keresztény templom romjaira bukkantak egy halpiac alatt
- Ősi hólyagkő-eltávolító eszközt találtak egy ókori bolgár városban
- Három különleges földmérő eszköz segítette a római útépítők munkáját
- Húsz törökországi történelmi helyszín várja esti nyitvatartással a látogatókat
- Kecskefogak oldottak meg egy évszázados vitát az ókori görög gazdálkodásról
- Ausztrália visszaszolgáltatott Olaszországnak egy illegálisan kivitt ókori vázát
- Ókori színházakban rendeznek opera- és balettfesztiválokat Törökországban
- Új leletek árnyalják az elfeledett közép-ázsiai állam történetét
- Szoros keleti kapcsolatai voltak a titokzatos tartesszoszi civilizációnak
- Ötféle teát semmisítettek meg a bostoni teadélután során 15:33
- Pandzsábi iratokból azonosítottak 9909 világháborús áldozatot 13:53
- Korai keresztény templom romjaira bukkantak egy halpiac alatt 12:18
- Ősi hólyagkő-eltávolító eszközt találtak egy ókori bolgár városban 11:41
- Mégsem mérgezés végzett a 16. századi Medici fivérekkel 10:22
- Máig rejtély, hogyan kerültek emberi csontok az Antarktiszra tegnap
- Három különleges földmérő eszköz segítette a római útépítők munkáját tegnap
- Négy jelentős sussexi épület került fel a veszélyeztetett örökség listájára tegnap















