10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig

„A tudás megadóztatása” (1815)

A napóleoni háborúkat követően a brit radikálisok azzal vádolták az államot, hogy valóságos „adófaló”, amely azért vesz el pénzt a szegényektől, hogy a gazdagoknak adja. Hogy elejét vegye a tiltakozásoknak, a kormány megemelte a hírlapok adóját 4 pennyre, amivel gyakorlatilag elvette a szegényektől a sajtóból való tájékozódás lehetőségét. Ettől azt várták, megakasztja a radikális kritika terjedését, azonban a hatás éppen az ellenkezőnek bizonyult.

1830-ban Henry Hetherington radikális megkezdte „Pennys Lapok a Népnek” című folyóiratát kiadni, ezt követte 1831-ben a „Szegény Ember Őrzője”. Hetherington nyílt támadást indított az adó ellen, büszkén hirdetve, hogy saját hírlapja véget kíván vetni „a tudás megadóztatásának”. Az adó ráadásul nem tett jót azon lapok eladásainak sem, amelyek a kormány álláspontját képviselték, ezért az aggódó konzervatívok csökkenést kívántak elérni, egyetértésben a középosztálybeli reformerekkel és a szabad kereskedőkkel, akik abban hittek, hogy a lappiacon a kereskedelem szabadsága lényegesen többet tenne a társadalmi harmóniáért. Végül a külön erre alakult szervezet, a Társaság a Tudásra Kivetett Adók Eltörlésének Hirdetéséért vitt sikerre egy kampányt, amelynek eredményeképpen 1855-ben eltörölték az adót.

1. Az első fejadó (14. század)
2. A jövedékiadó-válság (1733-1734)
3. Az ablakadó (1696)
4. A jövedelemadó (1799)
5. „A tudás megadóztatása” (1815)
6. A gabonatörvények (1815)
7. A gyufaadó (1871)
8. A kunyhóadó (1898)
9. A szelektív alkalmazási adó (1964)
10. Az újabb fejadó (1990)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?