10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig

A gabonatörvények (1815)

A Gabonatörvény-Ellenes Liga egy 1846-os gyűlése (kép forrása: Wikimedia Commons)

A brit földbirtokosok bevételeit 1815-ben egy védővámmal kezdték biztosítani, amelyet az importált gabonára (és sok más egyéb élelmiszerre) vetettek ki. Ilyen adók korábban is léteztek, és a 18. század folyamán meglehetősen jó eredménnyel biztosította mind a lakosság számára a stabil ellátást, mind a termelők számára a stabil bevételeket a belföldi kereskedelemből. Amikor a gabona ára jelentősen csökkent, az állam magasabb vámot vetett ki az importgabonára, hogy fenntartsa a hazai piac árait, valamint exportjutalmat ajánlott fel a termelőknek, amikor pedig emelkedett az ár, csökkentette a vámot, hogy serkentse az importot.

Az 1815-ben bevezetett adó azonban öncélúnak és kizsákmányolónak hatott a lakosság szemében: láthatóan az volt a célja, hogy a háború alatti magas árakhoz szokott földbirtokosok azonos szinten tarthassák bevételeiket, miközben aránytalanul kevés adót fizettek. Ellenzői amellett érveltek, hogy békeidőben nem a hazai termelők védelmével kellene biztosítani az élelmiszerellátást, hanem a szabad kereskedelmet ösztönözve, a külföldi gabona beáramlását is lehetővé téve. 1838-ban a Richard Cobden és John Bright vezette Gabonatörvény-Ellenes Liga a kor legnagyobb tömegmozgalmát hozta létre a rendelkezés elleni kampányával.

Amikor Robert Peel miniszterelnök 1846-ban bejelentette a törvény visszavonását, ugyanazon érzelmek mentén érvelt, mint amikor 1842-ben újra bevezette a jövedelemadót: javítani az emberek körülményein, és „a törvénykezést az méltányosság és igazság eszméire alapozni”, ami garantálja a társadalmi harmóniát és a gazdasági stabilitást.

1. Az első fejadó (14. század)
2. A jövedékiadó-válság (1733-1734)
3. Az ablakadó (1696)
4. A jövedelemadó (1799)
5. „A tudás megadóztatása” (1815)
6. A gabonatörvények (1815)
7. A gyufaadó (1871)
8. A kunyhóadó (1898)
9. A szelektív alkalmazási adó (1964)
10. Az újabb fejadó (1990)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Mégsem az ősember pusztította ki az afrikai nagytestűek többségét 
• A klímaváltozás miatt kecskét és juhot kezdtek el tenyészteni az újkőkori földművesek
• Kisebb jégkorszak indíthatta el az Oszmán Birodalom hanyatlását