10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
2019. február 26. 19:47 Múlt-kor
Korábban
A gabonatörvények (1815)
A Gabonatörvény-Ellenes Liga egy 1846-os gyűlése (kép forrása: Wikimedia Commons)
A brit földbirtokosok bevételeit 1815-ben egy védővámmal kezdték biztosítani, amelyet az importált gabonára (és sok más egyéb élelmiszerre) vetettek ki. Ilyen adók korábban is léteztek, és a 18. század folyamán meglehetősen jó eredménnyel biztosította mind a lakosság számára a stabil ellátást, mind a termelők számára a stabil bevételeket a belföldi kereskedelemből. Amikor a gabona ára jelentősen csökkent, az állam magasabb vámot vetett ki az importgabonára, hogy fenntartsa a hazai piac árait, valamint exportjutalmat ajánlott fel a termelőknek, amikor pedig emelkedett az ár, csökkentette a vámot, hogy serkentse az importot.
Az 1815-ben bevezetett adó azonban öncélúnak és kizsákmányolónak hatott a lakosság szemében: láthatóan az volt a célja, hogy a háború alatti magas árakhoz szokott földbirtokosok azonos szinten tarthassák bevételeiket, miközben aránytalanul kevés adót fizettek. Ellenzői amellett érveltek, hogy békeidőben nem a hazai termelők védelmével kellene biztosítani az élelmiszerellátást, hanem a szabad kereskedelmet ösztönözve, a külföldi gabona beáramlását is lehetővé téve. 1838-ban a Richard Cobden és John Bright vezette Gabonatörvény-Ellenes Liga a kor legnagyobb tömegmozgalmát hozta létre a rendelkezés elleni kampányával.
Amikor Robert Peel miniszterelnök 1846-ban bejelentette a törvény visszavonását, ugyanazon érzelmek mentén érvelt, mint amikor 1842-ben újra bevezette a jövedelemadót: javítani az emberek körülményein, és „a törvénykezést az méltányosság és igazság eszméire alapozni”, ami garantálja a társadalmi harmóniát és a gazdasági stabilitást.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


klímakutatás
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Mégsem az ősember pusztította ki az afrikai nagytestűek többségét
- A klímaváltozás miatt kecskét és juhot kezdtek el tenyészteni az újkőkori földművesek
- Kisebb jégkorszak indíthatta el az Oszmán Birodalom hanyatlását
- Fából készült római vízvezetékek kerültek elő Lyonban 14:31
- Akit tárgyalástechnikából az európai történelem vizsgáztatott: Deák Ferenc 14:02
- Sikeresen ültették el egy 400 éves platánfa klónját egy római parkban 13:19
- Virtuálisan átélhetjük a salföldi pálos kolostor egykori hangzásvilágát 12:34
- Gyártási hibák és szoros határidők pecsételték meg a Challenger űrhajósainak sorsát 11:14
- 1200 éves, Karoling-kori kardra bukkantak Zala megyében 10:23
- Szőrcsuhában, mezitláb várakozott a pápai feloldozásra három napon és éjen át a német király 08:27
- „Csak a kiváló elég jó” – így indult egy apró dán faluból világhódító útjára a LEGO 07:34