2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig

2019. február 26. 19:47 Múlt-kor

A jövedékiadó-válság (1733-1734)

A 18. század nagy részében Anglia hadban állt Franciaországgal, és a háború költségeit az állam sorozatos adóemelésekkel igyekezett pótolni. Ez gyakran járt zavargásokkal is fenyegető elégedetlenséggel a nép részéről.

Az 1688-as „dicsőséges forradalmat” követően (amely II. Jakab király megbuktatásával trónra emelte Orániai Vilmost és feleségét, akik társuralkodókként kormányozták Angliát III. Vilmos és II. Mária néven) az uralkodó a parlament jóváhagyása nélkül nem vethetett ki adót – ezzel született meg az évente összehívott parlament hagyománya. A két fő adónem, amelyből a koronának bevétele volt, az importárukra kivetett vám és a földbirtokosok által fizetett adó volt. Mivel a parlament jó részét földbirtokosok tették ki, ez utóbbin nemigen emeltek, a vámok kivetése azonban a csempészekkel való folyamatos küzdelmet is jelentette, emelése esetén pedig elapadt volna az ország nemzetközi kereskedelme. Új adónem jött létre: különféle hazai gyártású termékekre vetettek ki adókat, amelyeket mind meg is szavazott a parlament.

A politikai helyzet egyre feszültebbé vált, és 1733 és 1734 folyamán érte el csúcspontját. Eddigre az adókat arra használták fel, hogy fedezzék a háborúzás által generált államadósságot. Ennek kifizetése a nemzeti bank kezében volt, erről azonban a vidéki dzsentri és a kiskereskedők azt gondolták, a „pénzes érdekeket” szolgálja, és a „valódi angolok” vérét szívja. Jonathan Swift szatirikus író már 1710-ben arra panaszkodott, „a hatalom, amely régen a földdel járt, mára a pénzre szállt át.” Emellett attól is féltek, Sir Robert Walpole miniszterelnök általános jövedéki adót akar bevezetni az országos piac minden termékére, amivel függetlenedni akar a parlament ellenőrzése alól.

A magasabb adók által fenyegetett kereskedők összeálltak a földbirtokos dzsentrivel, akik a nagytőkés és földbirtokos oligarchák felemelkedésétől féltek, valamint attól, hogy a parlament elveszíti hatalmát. A valóságban Walpole nem kívánt semmiféle általános jövedéki adót bevezetni, az országos nyugtalanság azonban azt eredményezte, hogy korlátozták az adóemeléseket, a parlament pozíciója pedig megerősödött. Ez a válság egy kulcsmomentuma volt az újkori brit állam kialakulásának.

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
II. Jakab (kép forrása: historicmysteries.com)III. Vilmos és II. Mária (kép forrása: rosi.org.uk)Kép forrása: amusingplanet.comWilliam Pitt miniszterelnök (kép forrása: conservativehistory.blogspot.com)Londoni utcakép 1814-ből (kép forrása: thesocialhistorian.com)A Szegény Ember Őrzője egyik száma (kép forrása: ebay.com)A Gabonatörvény-Ellenes Liga egy 1846-os gyűlése (kép forrása: Wikimedia Commons)Egy fennmaradt doboz Bryant and May gyufa (kép forrása: Flickr)Brit katonák küzdelme a zulukkal (kép forrása: Wikimedia Commons)Nicholas Kaldor (kép forrása: construyendounanuevavenezuela.blogspot.com)Margaret Thatcher (kép forrása: windsorstar.com)John Major (kép forrása: CNN)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!