10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig

A kunyhóadó (1898)

A Viktória-kori Nagy-Britannia birodalmi nagyhatalom volt, ennek megfelelően megtehette, hogy az adóztatást az anyaországban csökkenti, és az államadósság megfizetésének terhét az olyan vidékekre tolja, mint India vagy afrikai gyarmatai, amelynek lakói nem rendelkeztek képviselettel Westminsterben. Ebből kifolyólag ez a teher nagyrészt ezeket az embereket sújtotta, az adók méltánytalansága pedig – minthogy a szegények létszükségleteire estek – kapóra jött a különféle nacionalista mozgalmak számára (mint például Gandhié Indiában), hogy tüntetőleg léphessenek fel ellenük. Gandhi tömegmegmozdulásokat szervezett például a sóadó ellen, Afrikában pedig gyakran erőszakhoz vezettek az ilyen adók.

A kunyhók jól láthatóak és könnyen megszámlálhatóak voltak, ráadásul mivel az adót pénzben kellett befizetni, az őslakosok kénytelenek voltak pénzalapú, kapitalista gazdálkodást kialakítani. Sok afrikai azonban nem kívánta sem feladni hagyományos életmódját, sem adót fizetni a gyarmattartó hatalomnak – különösen azután, hogy bevételeikhez képest lényegesen több adót fizettek, mint az európai telepesek és cégek. Emiatt a kunyhóadót gyakran nyers erővel és brutalitással szedték be a hatóságok.

Nem meglepő módon a kunyhóadó és szélesebb társadalmi hatásai gyakran vezettek ellenálláshoz, mint például az 1898-as „kunyhóadó-háborúhoz” Sierra Leonéban, vagy a zuluk 1907-es felkeléséhez. Az ekkoriban a gyarmatügyi titkárságon dolgozó Winston Churchill kikelt „az őslakosok gyomorforgató mészárlása” ellen, és kijelentette, hogy a Natal térség kormányzata „a Brit Birodalom huligánja”.

1. Az első fejadó (14. század)
2. A jövedékiadó-válság (1733-1734)
3. Az ablakadó (1696)
4. A jövedelemadó (1799)
5. „A tudás megadóztatása” (1815)
6. A gabonatörvények (1815)
7. A gyufaadó (1871)
8. A kunyhóadó (1898)
9. A szelektív alkalmazási adó (1964)
10. Az újabb fejadó (1990)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek