2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A Városligetben ugrott be a váltóáramú dinamó ötlete Teslának

2021. november 15. 14:52

Az elmúlt kétszáz évben számos ismert személy fordult meg a Városligetben: összeállításunkban most azok kerültek kiválasztásra, akik egy esemény kapcsán összeforrtak a Liget gazdag történetével: így elevenedik meg a vezénylő Liszt Ferenc vagy Nikola Tesla legendás porba rajzolt terve.

Karinthy Frigyes
Virslievő verseny a jótékony célú újságírónapon. Középen, kalapban Karinthy Frigyes, a lelkes zsűritag (Müllner János felvétele, 1918, BTM Kiscelli Múzeum)

Vizahalászat és királyi sétalovaglás

József nádor (1776–1847)

A képzeletbeli album első lapjára illik a népszerű Habsburg főherceget helyezni, aki a 19. század első felében sokat tett a Városerdőcske közparkká fejlesztéséért. Az évek során gyakori vendége lett a Ligetnek, kedvelt tartózkodási helye a tópart volt, ahol a szép budai panoráma mellett a halak etetése jelentette számára a kikapcsolódást. Nevéhez fűződik az első vizahalászat megrendezése 1839-ben, a jeles alkalomra díszes emelvényt építettek számára a Páva-szigeten, a köznép pedig a tó partjáról figyelte Schwarz halászmester bemutatóját.

Miután szakszerűen kifogták az előző nap a tóba engedett hatalmas dunai vizát, a zsákmányt felpántlikázták és kocsin vitték körbe Terézvárosban, majd estefelé a nap fénypontjaként halászlé kíséretében jóízűen elfogyasztották. A nádor vizahalászata nagy sikert aratott, ezután gyakran rendeztek a Városligeti tónál hasonló népünnepélyeket, amelyek zenés, táncos halvacsorával végződtek.

Liszt Ferenc (1811 – 1886)

József nádor rendszerint nem egyedül kocsizott ki a Városligetbe, gyakran vele volt leánya is. Pestről szóló könyvében Ágai Adolf gyermekkori élményeként megörökítette a pillanatot, amikor egy tavaszi napon a királyi kisasszony a Hattyú-sziget avarában keresgélve néhány ibolyaszálat talált, és boldogan szaladt velük az édesapjához. Hermina hercegnőnek sajnos rövid élet adatott, 25 évesen elhunyt. Emlékére közadakozásból kápolnát emeltek a Városliget peremén, amelyet 1856. szeptember 8-án, Kisasszony napján szentelt fel Scitovszky János hercegprímás.

A felszentelési ünnepség legnagyobb visszhangot kiváltó mozzanata Liszt Ferenc jelenléte volt, aki személyesen vezényelte Férfikari miséjét. Liszt alig két héttel korábban, augusztus végén két pesti főpróbán mutatta be Esztergomi miséjét. Fellépését a ligeti templomavatón is óriási érdeklődés fogadta. A Hermina-kápolna azóta Liszt-emlékhely, amelyet a külső falán elhelyezett emléktábla is jelez.

Deák Ferenc (1803 – 1876)

A haza bölcsének városligeti délutánjait számtalan legenda övezi. Miután 1854-ben a fővárosba költözött, 15 éven át az Angol Királynő szállóban bérelt szerény lakosztályt a Vigadó szomszédságában, így a nyarak egy részét a Városligetben tölthette. Éveken át a rokonsághoz tartozó Nedeczky családnál vendégeskedett, majd 1874–75-ben májustól októberig a Városligeti fasorban, a Schwartz-, illetve a Deutsch-villában töltötte a nyarat. Kedvenc tartózkodási helye a Körönd volt, ahol egy idős 48-as honvédtől bérelte állandó székét.

Valóságos udvartartás gyűlt itt köré nap mint nap, el is nevezték Deák városligeti szeánszait „kis országgyűlésnek”. Az 1866-ban megnyílt állatkertnek is rendszeres látogatója lett, kedvenc állatát, Kristófot, a barnamedvét szívesen etette mindenféle csemegével. Puritán életviteléhez Deák a közlekedés terén is ragaszkodott, az időjárástól függően kisétált vagy omnibuszon döcögött a Ligetbe: a visszaemlékezések szerint tisztelői hiába ajánlották fel számára fogatukat. Ha tanácsot, közbenjárást akartak kérni, csak omnibuszra szállva, a köznép közé vegyülve kísérhették el. Ilyenkor az elegáns fogat üresen baktatott az utasokkal zsúfolásig teli omnibusz mögött a Városligetig.

Arany János (1817 - 1882)

A pesti életbe nehezen beilleszkedő, a nyüzsgő nagyvárosi világgal azonosulni képtelen Arany nem csak a Margitsziget tölgyei alatt talált megnyugvást, évtizedeken át látogatta a Városligetet is. „Járom a ligetet, mely szép zöld és finom, mint tavasszal, miután a sarjut lekaszálták és felgyűjtötték” – írta 1874-ben fiának.

Az omnibuszon gyakran utazott együtt a szintén a Ligetbe igyekvő Deák Ferenccel. Ének a pesti Ligetről című, 1877 őszére datált versében élvezetes, színes leírását adja a Városligetnek. Soraiból kitűnik, hogy alaposan ismeri az itt zajló életet. Ám nem lenne nagy költő, ha megelégedne a realisztikus leírással. Költeménye a titokzatos ligeti sírkövet megidéző utolsó versszakban a filozofikus meditáció szférájába emelkedik:

„El is megyek, tán nemsokára,
Hír-név dicsőség nem maraszt;
Tudom, mit ér fagyos sugára,
Itt is megtanulhattam azt:
Nyerd bár világi életedben
Ég s föld minden koszoruit
Neved csak az, mit e ligetben
Egy sirkő rád olvas: Fuit

Ferenc József (1830 – 1916)

Osztrák császárként már az 1850-es években megfordult a Városligetben, amikor megtekintette az ott működő majorságot. Évtizedeken át visszatérő látogatója maradt magyar királlyá koronázásától, 1867-től kezdve a Ligetnek. Személyesen nyitotta meg 1896-ban az Ezredéves Országos Kiállítást, végigutazott a róla elnevezett millenniumi földalattin, felavatta a Műcsarnokot, majd 1906-ban a Szépművészeti Múzeumot. Az Anonymus szobrot ő ajándékozta a fővárosnak, 1908-ban pedig sokak meglepetésére megjelent megtagadott fia, Rudolf főherceg ligeti szobrának avatásán.

Az arisztokrácia Stefánia úti pihenőhelyén, a Park Klubban többször is megfordult, 1904-ben innen nézte végig az autós virágkorzót, sőt, még a Beketow Cirkusz előadását is megtekintette két alkalommal. Felesége, Erzsébet királyné többször elkisérte, de önállóan is többször megfordult a Ligetben. Egy 1867-ben tett állatkerti séta után ő beszélte rá a császárt, hogy a schönbrunni állatkert egyik zsiráfját ajándékozza az egzotikus állatokban hiányt szenvedő pesti intézménynek.

Erzsébet királyné (1837 – 1898)

Az arisztokrácia sok neves tagja, többek között gróf Széchenyi István is rendszeresen lovagolt a városligeti fák között, míg 1866-ban Ferenc József és neje is sétalovaglást tett a Ligetben. A királyné, született Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegnő, közismert becenevén Sisi korának egyik legjobb női lovasa volt.

A legendás ligeti lovastúráról a következőképpen számolt be a Vasárnapi Újság: „Ő Felségeik sétalovaglása a Városligetben. Szerdán délután 1 órakor Ő Felségeik zárt hintóban a lövöldébe kocsiztak, hol őket a városi főkapitány, Thaisz Elek fogadta. Itt már udvari lovászok vártak nyerges paripákkal, melyeken Ő Felségeik sétalovaglást tettek a Városliget lombtalan fasorai között, s a rondeau-t egyszer körüllovagolva, visszatértek a lövöldébe, hol az időközben összecsoportosult nép őket zajos éljenzéssel fogadta.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
József nádor magyar díszruhában, mellette a Városligeti tó a 19. század közepén, a háttérben a budai panorámával (balról Johann Nepomuk Höfel festménye, 1840-es évek, jobbról Ludwig Rohbock acélmetszete Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben című művéből)Korabeli emléklap, amelyik idealizált városligeti környezetben ábrázolja Deák Ferencet (balról), középen a városligeti omnibuszjárat személyzete, jobbról pedig a Kristóf medvét etető Deák egy újságrajzon (balról özv. Kadás Józsefné Vertán Anna kiadása, középen Legújabbkori Történeti Múzeum, wikipédia, jobbról Bolond Istók, 1879)Balra a Hermina-kápolna 19. századi metszeten és a mai emléktábla, jobbra Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendáját vezényli a Vigadóban (bal oldalon acélmetszet Myskovszky V. rajza után, Vasárnapi Újság, 1865, 44. szám, jobbról Rusz Károly metszete Székely Bertalan rajza nyomán, 1865, lisztmuseum.hu)Arany János a Magyar Tudományos Akadémia épületében látható festményen (balra), középen a 2. világháborúban megsemmisült városligeti Arany János emlékpad, jobbra pedig a Fuit sírkő korabeli állapotában, ahogy a költő is láthatta (balra Barabás Miklós festménye, 1884, wikipédia; középen OMvH.Magyar Építészeti Múzeum.199.Kat.151.2.1., wikipédia; jobbra Vasárnapi Újság, 1909. 36. szám)Az uralkodói pár pesti kilovaglása 1866-ban, a kiegyezés előtt egy évvel feltehetően az uralkodói reprezentáció részét képezte, melyhez megfelelő helyszínnek találták a téli időszakban néptelen Városligetet. A baloldali képen Erzsébet királyné lovaglóruhában egy korabeli képesújságban, jobbról a királyné és Ferenc József lóháton (balról színes litográfia, Vanity Fair, 1884, jobbra Piotrus / wikimedia)Stróbl Alajos pipájával melegíti magát a Városligeti tó jegén (balról), középen a hatalmas Mátyás-jégszobor, jobbról a szobor makettje, a háttérben pedig a középkori Pest hóból megformált házai (balról és jobbról Vasárnapi Újság, 1909. 5. szám, középső kép forása a Pesti Hírlap nagy naptára, 1934)Az ifjú Tesla röviddel pesti tartózkodása előtt, 23 évesen (balról), jobbról pedig a feltaláló zseni az amerikai Colorado Springsben kialakított laboratóriumában (a képek forrása: wikipédia)Ferenc József 1896-ban, a Műcsarnok megnyitásán (balról), középen az Ezredéves Kiállítás megtekintése közben, amint éppen távozik a Littkei Pezsgőgyár pavilonjából. A jobboldali fotó pedig Rudolf főherceg városligeti szobrának avatásán készült, 1908-ban (balról Vasárnapi Újság, 1896. 20. szám, középen Klösz György felvétele, Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.136, jobbra korabeli képeslap részlete, magángyűjtemény)Az 1908-as városligeti kiállítás katalógusának címoldala (jobbról), balról pedig a Csontváry-múzeum Gerlóczy Gedeon által készített koncepcióterve (ArtMagazin, 2016. 4. szám, epa.oszk.hu)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár