2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A Városligetben ugrott be a váltóáramú dinamó ötlete Teslának

2021. november 15. 14:52

A művészet és a tudomány képviseletében

Stróbl Alajos (1856 – 1926) 

Amikor beköszöntött a tél, az arisztokrácia tagjai is szívesen korcsolyáztak a Városligeti tó jegén. A farsang közeledtével a Pesti Korcsolyázó Egylet jelmezes jégkarneválokat rendezett, amelyek kiemelkedő társasági eseménynek számítottak. Ezek közül is kiemelkedett az 1909. évi esemény, amikor társaságbeli urak és hölgyek gyönyörű magyar jelmezekben, művészek közreműködésével elevenítették fel Mátyás királlyá koronázását a Duna jegén.

A tó körüli átalakítási munkákat Stróbl Alajos, a kor egyik vezető szobrásza irányította. Nevéhez fűződik többek között Szent István lovasszobra a Halászbástyán, Arany János szobra a Múzeumkertben, gróf Károlyi Sándor szobra a Ligetben. Segítőivel Stróbl hóból és jégből megformálta a középkori Pest vízparti házikóit, valamint Mátyás király hatalmas, a rekordok könyvébe illő hószobrát. Érdemes megemlékezni a korcsolyás felvonulás neves résztvevőiről is. A díszmenetben Mátyás királyt gróf Andrássy Károly, Pogyebrád cseh királyt báró Pongrácz Albert, lányát, Erzsébetet gróf Bethlen Istvánné személyesítette meg. József királyi herceg és Auguszta hercegasszony is megjelentek a jégkarnevál nézői között.

Nikola Tesla (1856 – 1943)

Egy regényíró sem tudna jobb történetet kitalálni egy világraszóló találmány születésének ligeti történeténél. Főszereplője a 25 éves Nikola Tesla, aki 1881-ben Pesten, a Puskás Tivadar-féle telefonközpont üzembehelyezésén dolgozott technikusként. Érkezése után néhány hónappal a megfeszített munkától idegösszeomlást kapott. Érzékszervei állítólag olyan érzékenyekké váltak, hogy esténként hallotta a Városliget fái között repkedő denevérek szárnyának suhogását. Ha pedig távolabb, az állatkertben felbőgött az oroszlán, fájdalmasan a füléhez kapott, mert úgy érezte, beszakad a dobhártyája.

A Városligetet munkatársa és jó barátja, Szigeti Antal ösztönzésére kereste fel. Ő beszélte rá a rendszeres testmozgásra és a szabadban tett sétákra, amelyektől fokozatosan visszanyerte egészségét. Egy több változatban ismert anekdota szerint Tesla Szigetivel sétált a Városligetben, és épp Goethe Faustját idézte: „Az istenség lehull, pár pillanat még / szerezhet testi szárnyat is az ember!” Ebben a pillanatban bevillant agyába a felismerés: egy ötlet, amelyet le is rajzolt sétabotjával a Városliget porába barátjának: ez volt a váltóáramú dinamó és motor működésének első koncepciós rajza.

A legendától függetlenül az bizonyosnak tűnik, hogy Tesla 1881-ben, a pesti séták során találta fel a váltóáramú berendezések működési elvét. Gyógyulása után kinevezték a telefonközpont főmérnökévé, ám néhány hónap múlva felmondott, és Puskás Tivadar ajánlásával a Continental Edison Company franciaországi részlegénél helyezkedett el. Egy strassburgi kiküldetése alatt, 1883-ban készítette el váltakozó áramú motorjának első kísérleti példányát. Ami ezután történt, az már történelem: 1884-ben áthajózott Amerikába, 1888-ban pedig szabadalmat kapott a városligeti és dunaparti séták során feltalált motorjára, amelyet sokan az emberiség tíz legfontosabb találmánya közé sorolnak és a mai napig az elektromos berendezéseink alapja.

Karinthy Frigyes (1887 – 1938)

Jelentős íróink, ha csak néhány sorban is, de szinte kivétel nélkül felidézik a Városligetet. Krúdy Gyula regényalakja, Ben, az elcsapott zsoké a Ligetben találkozik Rizilivel, az unatkozó úrhölggyel. Szép Ernő Lila ákác című művében Tóth Manci egy ligeti lila akác alatt szeret bele Csacsinszky Pálba, a szegény költőbe. Molnár Ferenc darabjának hőse, Liliom, hintáslegény a Vurstliban. Tersánszky Józsi Jenőről pedig tudjuk, hogy Kakuk Marci című regényét a park padjain ülve kezdte írni, és furulya játékával is gyakran szórakoztatta a ligeti közönséget.

Karinthy Frigyestől nem csak szöveget tudunk idézni, hanem maga is feltűnik több városligeti fotón. Vidám társaság tagjaként örökítették meg egy Vurstliban készült gyorsfotón. Még izgalmasabb az I. világháború idejéből, 1918-ból származó újságírónapi felvétel. A jótékony célú rendezvény tréfás virslievő versenyének zsűritagjaként, feladata teljesítése közben, kissé csapzottan láthatjuk a színpadon a zsurnalisztaként is nagy népszerűségnek örvendő írót.

Csontváry Kosztka Tivadar (1853 – 1919)

Az írók, zenészek, szobrászok mellett a festőknek is kedvelt helye volt a Városliget. A közeli Epreskert műtermeiből gyakran vonultak ki festőállványaikkal a szabadba, a Liget fái közé, ahol remek témákat találtak a plein air festéshez. Hosszan sorolhatnánk a neveket Mednyánszy Lászlótól Rippl-Rónai Józsefig, Scheiber Hugótól Kmetty Jánosig. Akadt azonban egy olyan művész, aki számára nem festői témát, hanem egyedülálló kiállítási lehetőséget kínált a Liget.

Csontváry Kosztka Tivadar monumentális képeit csak az Iparcsarnok hatalmas belső terében tudta kiállítani úgy, hogy a nézőknek mindegyik képre megfelelő rálátása legyen. Itt rendezte meg 1905-ben első, 1908-ban pedig második hazai képkiállítását. A látogatókat rendszerint személyesen kísérte körbe. Ferenczy Károly derűsen idézte fel tanítványainak ligeti kiállítási élményét: „Képzeljétek, a hóbortos egy nagy papírtölcsért nyomott a kezembe, hogy ezen keresztül nézzem kukucskálva a képeit, különben térfogatban, nagyságuk miatt szétesnek.” Maga Csontváry annyira elégedett volt a környezettel, hogy az életművét bemutató múzeum helyszínéül is a Városligetet szemelte ki.

Mivel akkurátus ember volt, pontosan kidolgozta, hogy melyik teremben mely műveket mutassák be, ha majd felépül állandó múzeuma a Ligetben. S milyen kiismerhetetlen az élet: a festőzseni fantasztikusnak tűnő terve hajszál híján megvalósult. Hagyatékának megmentője és gondozója, Gerlóczy Gedeon 1963-ban kidolgozta a városligeti Csontváry-múzeum építészeti koncepciótervét. Modernista, tájba simuló épületet tervezett, felülről jövő, természetes megvilágítással, átriummal és koncertteremmel. A kiállítótérben elegendő távolság lett volna a rálátáshoz minden nagy festményre. A visszaemlékezések szerint Gerlóczy tárgyalásokat is kezdeményezett az illetékesekkel a megvalósításról. A hagyaték végül mégsem a Városligetbe került, hanem Pécs városa teremtette meg a feltételeket a nagyméretű képek bemutatásához. (x)  

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
József nádor magyar díszruhában, mellette a Városligeti tó a 19. század közepén, a háttérben a budai panorámával (balról Johann Nepomuk Höfel festménye, 1840-es évek, jobbról Ludwig Rohbock acélmetszete Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben című művéből)Korabeli emléklap, amelyik idealizált városligeti környezetben ábrázolja Deák Ferencet (balról), középen a városligeti omnibuszjárat személyzete, jobbról pedig a Kristóf medvét etető Deák egy újságrajzon (balról özv. Kadás Józsefné Vertán Anna kiadása, középen Legújabbkori Történeti Múzeum, wikipédia, jobbról Bolond Istók, 1879)Balra a Hermina-kápolna 19. századi metszeten és a mai emléktábla, jobbra Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendáját vezényli a Vigadóban (bal oldalon acélmetszet Myskovszky V. rajza után, Vasárnapi Újság, 1865, 44. szám, jobbról Rusz Károly metszete Székely Bertalan rajza nyomán, 1865, lisztmuseum.hu)Arany János a Magyar Tudományos Akadémia épületében látható festményen (balra), középen a 2. világháborúban megsemmisült városligeti Arany János emlékpad, jobbra pedig a Fuit sírkő korabeli állapotában, ahogy a költő is láthatta (balra Barabás Miklós festménye, 1884, wikipédia; középen OMvH.Magyar Építészeti Múzeum.199.Kat.151.2.1., wikipédia; jobbra Vasárnapi Újság, 1909. 36. szám)Az uralkodói pár pesti kilovaglása 1866-ban, a kiegyezés előtt egy évvel feltehetően az uralkodói reprezentáció részét képezte, melyhez megfelelő helyszínnek találták a téli időszakban néptelen Városligetet. A baloldali képen Erzsébet királyné lovaglóruhában egy korabeli képesújságban, jobbról a királyné és Ferenc József lóháton (balról színes litográfia, Vanity Fair, 1884, jobbra Piotrus / wikimedia)Stróbl Alajos pipájával melegíti magát a Városligeti tó jegén (balról), középen a hatalmas Mátyás-jégszobor, jobbról a szobor makettje, a háttérben pedig a középkori Pest hóból megformált házai (balról és jobbról Vasárnapi Újság, 1909. 5. szám, középső kép forása a Pesti Hírlap nagy naptára, 1934)Az ifjú Tesla röviddel pesti tartózkodása előtt, 23 évesen (balról), jobbról pedig a feltaláló zseni az amerikai Colorado Springsben kialakított laboratóriumában (a képek forrása: wikipédia)Ferenc József 1896-ban, a Műcsarnok megnyitásán (balról), középen az Ezredéves Kiállítás megtekintése közben, amint éppen távozik a Littkei Pezsgőgyár pavilonjából. A jobboldali fotó pedig Rudolf főherceg városligeti szobrának avatásán készült, 1908-ban (balról Vasárnapi Újság, 1896. 20. szám, középen Klösz György felvétele, Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.136, jobbra korabeli képeslap részlete, magángyűjtemény)Az 1908-as városligeti kiállítás katalógusának címoldala (jobbról), balról pedig a Csontváry-múzeum Gerlóczy Gedeon által készített koncepcióterve (ArtMagazin, 2016. 4. szám, epa.oszk.hu)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár