Valóban rendelkezett a Harmadik Birodalom „lopakodó” harci repülővel?
2020. február 19. 15:20 Múlt-kor
Korábban
Tudományos fantasztikum és újjászületés
A két fivér útjai ezt követően elváltak: míg Walter a háború után újjászervezett nyugatnémet légierőnél folytatta karrierjét, Reimar matematikai doktorátusa megszerzését követően Argentínába emigrált, ahol továbbra is csupaszárny, illetve deltaszárnyú repülőgépek tervezésével foglalkozott.
Ezek egyike volt a kísérleti jellegű, az argentin narancsexport felvirágoztatására hivatott DINFIA IA 38 „Naranjero” is. Reimar 1994-ben hunyt el argentínai birtokán, míg Walter 1998-ban Németországban.
A Ho. 229 V3 prototípus eközben előbb Franciaországba, majd az Egyesült Államokba került, ahol 1952-ben a Smithsonian Intézet szerezte meg.
Évtizedeken át szinte teljesen elfeledve pihent egy raktárban, azonban az 1990-es években a csupaszárny konstrukciójú amerikai B-2 „lopakodó” bombázó, valamint a némiképp hasonló F-117-es „lopakodó” vadászrepülő harctéri sikerei nyomán újra a köztudatba került.
Sok laikus gondolta úgy, hogy a Harmadik Birodalomnak a csupaszárny prototípusokkal már 1945-ben a radar által nehezen észlelhető technológia volt a birtokában, ez azonban nem ennyire egyszerű.
A korszerű „lopakodó” harci repülők esetében nem csupán a repülőgép formája teszi lehetővé a radarjelek alacsony fokú visszaverését, ebben szerepet játszik különleges külső borításuk, valamint felületük nagy, szögletes panelekből való felépítése is.
Valódi, a radar számára teljesen „láthatatlan” repülőgép nem létezik – a „lopakodó” repülők nagy sikere kialakításuk mellett legalább ennyire múlik az egyes küldetések precíz megtervezésén, ami által minimálisra csökken az ellenséges radarrendszereknek való kitettségük.
Az 1980-as években zajló fejlesztés idején a meglehetősen futurisztikus formájú repülőgépekről nyilvánosságra kerülő képek kapcsán maga Reimar Horten is azt állította, hogy a V3 prototípus külsején faszén borítást terveztek elhelyezni, hogy elnyelje a radarsugarakat. Amellett, hogy Reimar állítása nagy valószínűséggel nem igaz, a faszén ebben aligha segített volna.
Mindazonáltal kétségtelen, hogy a Horten-fivérek tervrajzai és prototípusai szerepet játszottak a mai „lopakodók” kifejlesztésében. A többek között a B-2 típussal is előrukkoló Northrop Grumman (korábban Northrop) vállalat egykori vezető tervezője, Jack Northrop rendkívül nagy érdeklődést mutatott a Horten-konstrukciók iránt, és cége már az 1940-es évek második felében – ekkor még tolólégcsavaros hajtással – alkotott kísérleti csupaszárny bombázókat az Egyesült Államok légiereje számára.
A hidegháború idején zajló „UFO-mánia” idején az is komolyan felmerült az amerikai légierő szakértőinek körében, hogy a sokak által észlelt, különös alakú repülő járművek a nyugati szövetségesek által nem ismert, a Vörös Hadsereg kezébe került Horten-tervek a Szovjetunió által megépített példányai lehetnek. E feltevés végül alaptalannak bizonyult.
A Smithsonian Intézethez tartozó washingtoni Nemzeti Légi- és Űrmúzeum szakértője, Russell Lee – aki részt vett a zsákmányolt prototípus 2011-es restaurálásában – egy érdekes felfedezésről számolt be.
„Amikor levettük ezeket a fa paneleket a középső rész aljáról, láttuk, hogy ott égésnyomok találhatók” – mondta Lee. „Ez arra utal, hogy a hajtóműveket járathatták.”
Habár sokak fantáziáját ragadta meg az évek során a „náci lopakodó” gondolata – elég csak Az elveszett frigyláda fosztogatói című filmben feltűnő fiktív, tolólégcsavaros csupaszárny repülőgépre gondolni –, arra nincs bizonyíték, hogy a Ho. 229 V3 prototípus valaha felszállt volna, további példányok pedig, amelyeket esetleg harcban is bevethettek volna, nem készültek.
A restaurált prototípus ma a Smithsonian egyik kihelyezett intézményében, a Virginia állambeli Chantilly-ben található Steven F. Udvar-Hazy Centerben tekinthető meg az állandó kiállítás részeként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
