2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Valóban rendelkezett a Harmadik Birodalom „lopakodó” harci repülővel?

2020. február 19. 15:20 Múlt-kor

Prototípusok sora

A csupaszárny nagyhatótávolságú bombázó további fejlesztése átkerült a Gotha repülőgépgyárhoz, a türingiai Friedrichrodába.

A következő, két darab Junkers Jumo 004B sugárhajtóművel felszerelt prototípus (H. IX V2 néven) Oranienburgnál fel is szállt 1945. február 2-án, majd február 18-án újabb próbarepülést hajtott végre.

A visszajelzések szerint a repülőgép jól kormányozható volt, leszámítva az oldalirányú stabilitás enyhe hiányosságait.

Utóbbi teszt azonban tragikus véget ért: az egyik hajtómű meghibásodott, a prototípus pedig a tesztpilóta, Erwin Ziller hadnagy minden erőfeszítése ellenére a földbe csapódott – Ziller két héttel később belehalt sérüléseibe.

A nem éppen biztató fejlemények ellenére márciusban a Ho. 229 is felkerült a „vadászrepülő-vészprogram” (Jäger-Notprogramm) listájára, mint gyorsítottan gyártásba helyezendő típus. Még a hónap folyamán megkezdődött a harmadik prototípus fejlesztése, ez immár a Ho. 229 V3 nevet viselte.

A Luftwaffe prioritásai eddigre átrendeződtek: a nagyhatótávolságú bombázók helyett sokkal inkább a Németország védelmét ellátó vadászrepülők minél nagyobb számban való előállítására terelődött a hangsúly, főként a szövetségesekénél ekkor fejlettebb német sugárhajtómű-technológia felhasználásával.

A V3 nagyobb méretű volt az addigi prototípusoknál, a nappali vadászrepülőként bevetni tervezett Ho. 229 A-0 típus majdani gyártási mintájaként tekintettek rá.

Az erősebb, Jumo 004C jelű hajtóműveket szerelték bele, amelyek tíz százalékkal nagyobb tolóerővel rendelkeztek a 004B típushoz képest. A Ho. 229 V3-mal párhuzamosan folyt a bombázó, éjszakai vadász és kiképző szerepkörre szánt kivitelek fejlesztése is, ezek azonban egyáltalán nem, vagy csak kis részben kerültek megépítésre.

Mindez azonban véget ért 1945 áprilisában, amikor Patton tábornok 3. hadserege elérte a térséget, és a Gotha-gyárban lefoglalták a V3 prototípust, egy Horten-siklórepülővel egyetemben. A szövetségesek a Horten-fivéreket Londonba vitték kihallgatásra, majd szabadon bocsátották őket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Reimar Horten által Argentínában tervezett DINFIA IA 38 „Naranjero” (kép forrása: Wikimedia Commons)A Ho. 229 V3 prototípus a restaurálás során (kép forrása: Flickr)A prototípus géptörzse hátulról (kép forrása: Wikimedia Commons)A Ho. 229 V3 prototípus géptörzse szemből (kép forrása: Wikimedia Commons)A zsákmányolt Ho. 229 V3 prototípus megérkezése az Egyesült Államokba (kép forrása: Wikimedia Commons)Az amerikai légierő B-2 bombázója a Csendes-óceán felett 2006. május 30-án (kép forrása: Wikimedia Commons)A Northrop YB-35 jelű tolólégcsavaros kísérleti bombázója, amely 1946. június 25-én szállt fel először)Reimar Horten az egyik prototípussal (kép forrása: Pinterest)Walter és Reimar Horten két csupaszárny makettel (kép forrása: Pinterest)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár