Útmutató jelent meg a múzeumok gyarmati örökségének kezeléséről
A természettudományi gyűjteményekben őrzött, egykori gyarmati területekről származó tárgyak etikus kezelésével foglalkozó átfogó útmutatót publikált a berlini Természettudományi Múzeum. A Dr. Gesine Steiner által közzétett intézményi jelentés hangsúlyozza, hogy a múzeumoknak nemcsak tudományos, hanem történelmi felelősséget is vállalniuk kell a gyarmati örökség feldolgozásában.
- A berlini Természettudományi Múzeum átfogó útmutatót publikált a gyarmati időszakból származó gyűjteményi tárgyak felelős és etikus kezeléséről.
- A dokumentum nemzetközi szakemberek bevonásával készült, és kiemelt célja a természettudományi gyűjteményekhez való hozzáférés demokratizálása.
- Az intézmény a gyakorlatban is alkalmazza az elveket, legutóbb afrikai szakértőkkel közösen hozott létre új, állattani témájú kiállításokat.
A Leibniz Evolúció- és Biodiverzitás-kutató Intézet részeként működő múzeum új, nyílt hozzáférésű kiadványa a Dealing with Colonial Natural History Objects: Recommendations, Research, Reflections címet viseli. A dokumentum cselekvési javaslatokat, aktuális kutatási eredményeket és nemzetközi múzeumi szakemberek tapasztalatait foglalja össze.
Johannes Vogel, az intézmény főigazgatója szerint a kiadvány egy több mint tíz éve tartó folyamat köztes összegzése, amely nyitott a további fejlesztésekre és a nemzetközi párbeszédre. A projekt célja, hogy a gyűjteményeket a kulturális tisztelet jegyében tegyék hozzáférhetővé a globális közönség számára.
A múzeum mintegy harmincmillió tárgyat számláló gyűjteményének feltárása és újraértékelése már a gyakorlatban is zajlik. Ennek egyik legfrissebb példája a szarvasféléket, tülkösszarvúakat és emlőskoponyákat bemutató új galériák megnyitása. A kiállítások tervezésébe kilenc afrikai országból, köztük Tanzániából, Ruandából, Burundiból, Zambiából, Togóból, Kamerunból, Kenyából, Namíbiából és Egyiptomból vontak be társ-kurátorokat. A közös munka során a nyugati tudományos eredményeket a helyi tudásrendszerekkel, kulturális tapasztalatokkal és történelmi perspektívákkal ötvözték, bizonyítva, hogy a természettudományi kollekciók bemutatása felelős módon is megvalósítható.
A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején az európai nagyhatalmak, köztük a Német Birodalom is kiterjedt gyarmatbirodalmakat hoztak létre, elsősorban az afrikai kontinensen. A birodalomépítés nem csupán katonai és közigazgatási terjeszkedést jelentett, hanem szorosan összefonódott a tudományos felfedezésekkel is.
Ez is érdekelhet
A természettudományos expedíciók gyakran a katonai missziókat kísérték, az Európába szállított biológiai, geológiai és antropológiai minták begyűjtése pedig az egyenlőtlen erőviszonyok és az erőszak alkalmazásának árnyékában történt. A korabeli múzeumok a birodalmi presztízs és a természeti erőforrások feletti dominancia szimbólumaivá váltak.
Az elmúlt években a kulturális intézmények világszerte elkezdték felülvizsgálni a gyűjteményeik eredetét, reagálva a dekolonizációs törekvésekre. Míg korábban a vita elsősorban a műkincsek és a néprajzi tárgyak, illetve az emberi maradványok visszaszolgáltatására összpontosított, a berlini kezdeményezés rávilágít, hogy a természettudományi leletek provenienciakutatása is elengedhetetlen. Az angol és német nyelven elérhető útmutató a kutatóintézetek és archívumok számára kínál módszertani keretet, elősegítve a múlt feldolgozását és a tudományos ismeretek igazságosabb elosztását a huszonegyedik században.
