Történészek bírálják Palesztina nevének törlését a British Museumban

2026. május 7. 16:46

Diplomáciai és tudományos vitát váltott ki a British Museum döntése, amellyel eltávolították Palesztina megnevezését az ókori Levantét és Egyiptomot bemutató kiállítási panelekről – számolt be róla a The Guardian és a New Lines Magazine. A terminológiai módosítás, amely a brit palesztin diplomácia szerint a történelmi emlékezet radikális eltörlését jelenti, rávilágít az ókori Közel-Kelet több évezredes földrajzi fogalmainak modern geopolitikai konfliktusokba ágyazott kisajátíthatóságára.

Történészek bírálják Palesztina nevének törlését a Brit Múzeumban

Fotó: Getty Images

Korábban

Huszam Zomlot, Palesztina egyesült királyságbeli nagykövete hivatalos panaszt tett a brit Külügyminisztériumnál, és Nicholas Cullinan múzeumigazgatóhoz fordult a feliratok visszaállítása érdekében. A The Telegraph korábbi értesülései szerint egy nyomásgyakorló csoport, a UK Lawyers for Israel (UKLFI) aggályait követően az intézmény a modern államokat felsoroló tájékoztató táblákon a Palesztina megnevezést a „Gázai övezet és Ciszjordánia” kifejezésre cserélte.

Emellett a Kr. e. 18–16. századi hükszosz uralkodókat, valamint a föníciaiakat bemutató történelmi leírásokban a palesztin és filiszteus jelzőket a „kánaánita” kifejezéssel helyettesítették. A brit kormány egyelőre a múzeum kurátori és igazgatósági függetlenségére hivatkozik, az intézmény vezetése pedig azt állítja, hogy a „Palesztina” kifejezés történelmi kontextusban történő használata a közönségtesztek alapján már nem minden esetben egyértelmű.

A terminológiai változtatás éles kritikát váltott ki a szakirányú ókortörténészek körében is. Marchella Ward, az Open University klasszika-filológusa rámutatott: a Palesztina név eltávolítása történelmileg indokolatlan, mivel a kifejezés és annak ókori gyökerei gyakrabban és konzisztensebb módon szerepelnek a korabeli történeti forrásokban, mint a bibliai eredetű alternatívák. A történettudományi bizonyítékok szerint a név alapjául szolgáló „Peleszet” kifejezés már a Kr. e. 12. századi egyiptomi feliratokon megjelent, a dél-levantei térség egy közösségére utalva. Ezt megelőzően a régiót az egyiptomiak Dzsahi és Retenu néven is ismerték. A vaskorban a filiszteusok öt városállama – köztük Gáza – párhuzamosan létezett Izrael és Júda (Kr. e. 9. század) királyságaival. A régió Palesztina (Philistia) elnevezése az egyiptomi, asszír, perzsa, görög és római forrásokon keresztül szervesen öröklődött át a modern korba.

A múzeumi átírások rávilágítanak az archaikus fogalmak modern nemzetállami keretekre történő lefordításának veszélyeire. Josephine Quinn, a Cambridge-i Egyetem ókortörténész professzora hangsúlyozta: az ókori népek nem a mai etnikai kategóriák szerint határozták meg önmagukat, így az évezredekkel ezelőtt használt földrajzi nevek modern politikai célokra történő felhasználása tudományosan torzító hatású.

A palesztin diplomácia ugyanakkor egzisztenciális kérdésként és a történelmi folyamatosság megsemmisítéseként tekint a módosításokra. Huszam Zomlot érvelése szerint az egykori nevek intézményes radírozása egy tágabb narratíva része, különös tekintettel a Gázai övezetben zajló jelenlegi fegyveres konfliktusra, amelynek során – az ENSZ jelentései alapján – az elmúlt három évtized régészeti feltárásainak raktárai és a helyi kulturális örökség jelentős hányada elpusztult.