A gízai Nagy Piramis titka: nem négy, hanem nyolc oldala van
2025. május 7. 16:55 Múlt-kor
A gízai Nagy Piramis évszázadokig négyoldalú csodaként élt a köztudatban. Az új geometriai vizsgálat azonban felfedett egy alig észrevehető, ám annál fontosabb részletet: az építmény mind a négy oldala enyhén homorú, amely nyolcoldalúvá alakítja a szerkezetet. A japán fizikus, Akio Kato kutatása új megvilágításba helyezi a piramis építésének mérnöki és funkcionális szempontjait.
Illusztráció
Korábban
Rejtett forma az örökkévalóságban
A gízai Nagy Piramis több mint négyezer éven át uralta az egyiptomi tájat. Monumentális, titokzatos alakja éppúgy táplálta a mítoszokat, mint ahogy megválaszolta a tudományos kérdéseket. Az utóbbi években egy meglepő felfedezés újra a figyelem középpontjába helyezte az építményt: valójában nem négy, hanem nyolc oldala van.
Forrás: Akio Kato
Ez az alig látható részlet alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan az ókori Egyiptom legismertebb épületét értelmezzük – különösen annak szerkezeti stabilitását és geometriai pontosságát.
Akio Kato, a japán Kanagawa Egyetem fizikusának tanulmánya hozta meg az áttörést. Az Archaeological Discovery című folyóiratban közölt elemzésében a homorú felületek geometriáját vizsgálta. Eredményei megerősítik: a piramis minden oldalán enyhe bemélyedés húzódik a középvonal mentén. Ez a forma nem véletlenszerű, hanem tudatos tervezés eredménye lehetett.
A tanulmány szerint a bemélyedések célja nem csupán esztétikai vagy szimbolikus lehetett. Funkcionális szerepük is volt: növelték az építmény stabilitását.
A nyolcoldalú piramis árnyéka
A jelenséget először 1927-ben, a brit Királyi Légierő egyik pilótája örökítette meg légi fotón, az őszi napéjegyenlőség idején. Már korábban is voltak erre utaló megfigyelések – például Flinders Petrie munkáiban –, ám azok sokáig háttérbe szorultak.
A földről nézve a piramis sima és sík felületű. Bizonyos fényviszonyok között azonban, a levegőből nézve, minden oldalon egy-egy sekély mélyedés válik láthatóvá, amely kettévágja az adott oldalt. A forma így valójában nyolcoldalú alakzatra hasonlít.
Kato számításai szerint a homorú forma a belső szerkezet ferde rétegeiből ered, melyek mintegy 11 fokos lejtéssel épültek egymásra. Ez a geometriájában eltérő struktúra megerősítette az egész építményt.
A rétegezés célja az lehetett, hogy a gravitáció és az esetleges szeizmikus hatások ne gyengítsék, hanem éppen tömörebbé tegyék a struktúrát. Ez a szerkezeti megoldás felülmúlja a többi korabeli piramis építéstechnikáját.
Védelem a természeti erőkkel szemben
Az elmúlt 4500 évben a piramis számos természeti katasztrófát élt túl. A régióban több mint ötszáz heves esőzést jegyeztek fel, melyek különösen veszélyesek lehettek az építmény mészkő alapanyagára nézve.
Az egyiptomiak azonban nemcsak a kövek kiválasztásában voltak precízek. Megerősített alapot hoztak létre, amelyben egyfajta belső „kőkereszt” stabilizálta az emlékművet. A piramis sarkain kialakított bevágások is a szerkezeti megerősítést szolgálták.
A homorúság létezése önmagában is figyelemre méltó, de a tudat, hogy mindezt szándékosan alakították ki, még lenyűgözőbb. A korabeli eszközök – kötelek, vonalzók, vízmérők – alapján elsőre szinte hihetetlen, hogy ilyen pontos és egységes formát valósítottak meg.
Kato szerint a rétegek enyhe kúposodása hozzájárult ahhoz, hogy az építmény a középpont felé szilárduljon. Ez szemben áll más piramisokkal, mint a Meidum vagy a Királynő-piramisok, melyeken mára súlyos szerkezeti gyengeségek láthatók.
Ég felé fordított üzenet
A tanulmány nem zárja ki a szimbolikus jelentést sem. A homorú forma csak az égből, bizonyos szögből látható – talán éppen ez volt a cél. Az ókori egyiptomiak híresek voltak a csillagászati pontosságú építkezéseikről, templomaik és sírjaik tájolásáról. Egyesek szerint a görbület segíthetett a vízelvezetésben is. Más elméletek szerint optikai illúzióként szolgált.
Akio Kato munkája emlékeztet minket arra, hogy a Nagy Piramis nem csupán építészeti, hanem mérnöki csoda is. A homorúság felfedezése újabb darab a mozaikban, amely az ókori világ egyik legnagyobb rejtélyét próbálja megfejteni.
Ahogy technológiánk fejlődik, úgy kerülnek felszínre újabb részletek arról, mit tudtak az ókori építők – és talán arról is, mit felejtettünk el azóta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Új bizonyítékok a Kheopsz-piramis megrongálásának egykori büntetőügyében 12:39
- Ma is aktív a gyenyiszovai ember genetikai öröksége 12:01
- Kokalevél-maradványok segíthetik a híres inka gyermekáldozat datálását 11:17
- Vas késsel a nyaka alatt eltemetett halottat találtak lengyel régészek 10:41
- Elrabolt dél-koreai filmsztárral dolgoztatott Kim Dzsongil 10:14
- Áthelyezték az auschwitzi múzeum emléktábláit 09:28
- Középkori kardot találtak egy lengyel folyóban 08:58
- Intő példa az ősi civilizációk pusztulása a modern emberiség számára 08:32
