Újkőkori gödröket találtak egy brit atomerőmű területén
A tervezett Sizewell C atomerőmű építését megelőző régészeti feltárások több ezer éves emberi jelenlét nyomait hozták felszínre az angliai Suffolkban, köztük legalább ezer újkőkori gödröt, amelyek a térség első földművelő közösségeinek életéről árulkodnak. A kutatók szerint a mintegy 150 hektáros területen zajló nagyszabású ásatás eredményei jelentősen árnyalhatják a brit őskorról, valamint a középkorról alkotott ismereteinket.
- A Sizewell C atomerőmű építését megelőző feltárások több ezer éves emberi jelenlét nyomait tárták fel az angliai Suffolkban.
- A régészek legalább ezer újkőkori gödröt azonosítottak, amelyek Suffolk legkorábbi földművelő közösségeinek mindennapi életéről és mozgásáról árulkodnak.
- A gödrök környezetében kerámiák, kovakőeszközök és tűzhelymaradványok kerültek elő, egyes objektumok pedig feltételezhetően illemhelyként szolgálhattak.
A Leiston közelében fekvő területen több mint kétszáz régész dolgozik a mintegy hetven lelőhely feltárásán. Richard Mortimer, a Cotswold Archaeology feltárás utáni munkálatokért felelős projektvezetője szerint a lelőhely különlegességét az adja, hogy az újkőkortól kezdve nyomon követhetők rajta a különböző emberi közösségek nyomai.
A feltárások során eddig legalább ezer, a Kr. e. 4000 és 2500 közötti újkőkorból származó gödröt azonosítottak, amelyek különösen értékes információkkal szolgálnak Suffolk legkorábbi földművelő közösségeiről. Mortimer szerint ezek az európai kontinentális területeiről érkező, korai földművelők alkalmanként mindössze két-három hétre verhettek tábort egy-egy helyen, amelyektől távolabb gödröket ástak. A régész feltételezése szerint ezek egy része illemhely lehetett, ezt azonban közvetlen szerves maradványokkal nem lehet igazolni, mivel Kelet-Suffolk száraz és savas talajában az ilyen anyagok nem őrződtek meg.
A feltételezett illemhelyek közvetlen közelében ugyanakkor törött kerámiákat, pattintott kovakőeszközöket és tűzhelyekből származó maradványokat tartalmazó gödröket is feltártak, amelyek az egykori táborhelyek mindennapi használatára utalnak. Az ilyen, első pillantásra jelentéktelennek tűnő objektumok azért különösen fontosak, mert olyan közösségek térbeli mozgását és tevékenységeit teszik rekonstruálhatóvá, amelyek életéről írott források nem maradtak fenn.
A feltárás ugyanakkor nemcsak az őskorról szolgáltat új adatokat: a régészek a Leiston-apátság egykori gazdasági területét is vizsgálják, ahol több száz középkori égetőkemencét tártak fel. Ezek feltehetően a len és kender feldolgozását segítették, és új információkkal szolgálhatnak arról, hogyan szervezték meg a termelést az apátság birtokain. Richard Mortimer régész szerint azonban nem ezek az egyedi felfedezések a legfontosabbak, hanem az, hogy egyetlen helyszínen sikerült több ezer év emberi tevékenységét folytonosan feltárni.
