Feltárták a Nagy-Eged hegyi kápolna romjait
Embermagasságú falakat és az egykori padlószintet is feltárták a régészek a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt-kápolna őszi ásatási szezonjában. Ahogy arról a Heol hírportál helyszíni riportjában beszámolt, a Dobó István Vármúzeum szakemberei a munkálatok során tisztázták a romos épület belső szerkezetét. A feltárás új adatokat szolgáltat az Eger felett magasodó, a 18. században pusztulásnak indult szakrális építmény építéstörténetéhez és korai használatához.
- A Dobó István Vármúzeum munkatársai jelentős előrelépést értek el a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt-kápolna őszi régészeti feltárásán.
- A romok gépi megtisztítását követően a kutatók azonosították az épület belső padlószintjét, a szentély oltáralapozásait és a sekrestye falifülkéjét.
- Az önkéntesek bevonásával zajló munkálatok során egy Árpád-kori rézpénz és több újkori lelet is előkerült a területen.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával zajló projekt tavaszi és szeptemberi szakaszaiban a kutatók fókuszába a templom belső járószintjének és külső környezetének vizsgálata került.
Rákóczi Gergely ásatásvezető régész tájékoztatása alapján a szakembereknek sikerült azonosítaniuk két oltárfülke helyét, valamint a szentély oltáralapozásait. A nyugati csigalépcső kapujának padlószintje mellett a hosszház és a szentély teljes területe is bejárhatóvá vált, miután egy munkagép segítségével eltávolították az évszázadok során felhalmozódott omladékot. A sekrestye területén egy vakolt felületű falifülkét, az épületen kívül pedig egy kiugró alapozási padkát is regisztráltak a kutatók. A megtisztított falak helyenként már embermagasságban állnak.
Az építészeti maradványok mellett a belső terekből jelentős tárgyi leletanyag is előkerült. A padlószinten a szakemberek egy ívelt pengéjű, eredeti fanyelével és virágdíszes veretével együtt megmaradt vaskést, valamint egykori színes üvegablakok apró töredékeit emelték ki.
A fémkeresős önkéntesek bevonásával zajló kutatás legkorábbi numizmatikai leletét Osztroluczki Pál azonosította egy III. Béla (1172–1196) korából származó rézpénz formájában. A leletegyüttest egy 1528-as I. Ferdinánd-kori ezüstdénár, valamint egy 1769-re datálható, Lotaringiai Ferenc által veretett egykrajcáros rézpénz egészíti ki, amelyek az építmény több évszázados folyamatos használatát és látogatottságát bizonyítják.
Ez is érdekelhet
A Nagy-Eged Eger és a Bükk-vidék meghatározó topográfiai pontja, amelynek szakrális jelentősége a középkorig nyúlik vissza. Bár a Szent Kereszt-kápolna pontos alapítási ideje a történeti források hiányossága miatt bizonytalan, a 12. századi érmelelet arra utal, hogy a terület már az Árpád-korban is látogatott helyszín volt. Az építmény a kora újkorban, majd a 18. században is fontos búcsújáró helyként funkcionált, mielőtt a falak végleges romlásnak indultak.
A Dobó István Vármúzeum szakemberei és az újonnan megalakult Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület a jövőben a falak állagmegóvását, konzerválását és az egykori templom befedését tervezi, hogy a helyreállított műemlék a nagyközönség számára is megtekinthetővé váljon.
