Sziklarajz bizonyítja az Akropolisz elveszett templomának létezését
Egy ókori görög pásztor sziklarajza és felirata segíthet tisztázni az athéni Akropolisz elveszett templomainak történetét. Az American Journal of Archaeology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók egy Kr. e. 6. századi karcolat alapján azonosították a Hekatompedon nevű építményt. A lelet pontot tehet a perzsa háborúk előtti szentélyek funkciójáról szóló viták végére.
- Egy ókori pásztor által készített, Kr. e. 6. századi sziklarajzot és feliratot vizsgáltak meg a régészek Athén közelében.
- Az American Journal of Archaeology folyóiratban bemutatott ábra az Akropolisz egy korábbi, Hekatompedon nevű templomát ábrázolja.
- A lelet megerősíti a perzsa pusztítás előtti szentélyek meglétét, egyúttal bizonyítja az ókori pásztorok korai írástudását.
Athéntól húsz kilométerre délkeletre, Vari közelében tártak fel egy sziklafelületet, amelyen több mint kétezer ókori karcolat található. Merle Langdon régész korábbi kutatásai során hajókat és életképeket ábrázoló rajzokat dokumentált itt, amelyek a Kr. e. 6. századból származnak, és nagyrészt pásztorokhoz köthetők. A most elemzett, oszlopokat és lépcsőket ábrázoló karcolat mellett egy ógörög felirat olvasható, amely Mikón százlábas épületeként (Hekatompedon) hivatkozik a struktúrára. Az ábécé archaikus formája megerősíti a Kr. e. 6. századi keltezést.
A Hekatompedon kifejezés száz láb hosszú épületet jelent, az ókorban az Athénének szentelt központi szentély hivatalos neve volt az Akropolisz területén. Mivel a felirat legalább fél évszázaddal megelőzi a Kr. e. 450 körül megkezdett Parthenón építését, a kutatók megállapították, hogy Mikón egy korábbi templomot örökített meg.
Ez az azonosítás kulcsfontosságú egy korabeli athéni demokratikus rendelet értelmezésében is, amely egy Hekatompedon nevű helyszínt jelölt meg a kincsek tárolására. A régészek eddig megosztottak voltak, hogy a rendelet nyitott udvarra vagy zárt templomra utalt, de a felfedezés az utóbbit támasztja alá.
Ez is érdekelhet
Az Akropolisz korai történetének megértését nehezíti a Kr. e. 480-ban bekövetkezett történelmi katasztrófa. A görög-perzsa háborúk során a perzsa seregek elfoglalták Athént, és a fellegvár valamennyi épületét porig rombolták. Az athéni Akropolisz Múzeum ma is őriz olyan nagyméretű, oroszlánok által marcangolt bikákat ábrázoló szobortöredékeket, amelyek a perzsa támadás során semmisülhettek meg. A kutatók szerint ezek a töredékek a Mikón által lerajzolt, egykor a mai Parthenón helyén álló Hekatompedon díszítőelemei lehettek.
A régészeti jelentőségen túl a lelet a korabeli társadalom kulturális állapotáról is fontos adatokat szolgáltat. Az írott felirat bizonyítja, hogy az írástudás már a Kr. e. 6. században jelen volt a pásztorok körében, megkérdőjelezve a korábbi feltevéseket, amelyek az írásbeliséget a társadalmi elit kiváltságának tartották a korai görög világban. Mikón rajza így nemcsak a perzsa háborúk előtti Athén szakrális központjának rekonstrukciójához járul hozzá, hanem a hétköznapi emberek ókori mindennapjaiba is betekintést enged.
