Újabb magyarázat a torinói lepel eredetére
2014. október 27. 14:39
A torinói lepel eredetileg egy húsvéti feltámadási színjáték, a Quem quaeritis? (Kit kerestek?) kelléke volt a középkorban - állítja egy brit történész, aki az olaszországi Torinóban őrzött ereklyéről készült illusztrációkat megvizsgálva jutott erre a következtetésre.
Korábban
Az évente több százezer hívőt vonzó lepel rejtélye már évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját, s számtalan tanulmány, dokumentumfilm és összeesküvési elmélet látott napvilágot vele kapcsolatban. A római katolikus egyház tulajdonában levő, 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles vásznon egy hosszú hajú és szakállú férfi lenyomata látható, akinek testén keresztrefeszítés okozta sérülések láthatók.
A torinói lepel iránti hatalmas érdeklődés az után nőtt meg, hogy 1898. május 25-én Secondo Pia torinói ügyvéd és hobbifotós lefényképezte a leplet. Az 1988-ban, oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumokban végzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a lepel keletkezése 1260 és 1300 közé tehető. Néhány kutató azonban határozottan cáfolja a vászonmintákon végzett kormeghatározó vizsgálatok következtetését, mondván, a neutronsugárzás miatt pontatlan eredmény született, ám eddig semmilyen elfogadható fizikai magyarázat nem született a sugárzás eredetére.
Charles Freeman brit történész megjelenés előtt álló tanulmánya nem pusztán azt állítja, hogy a lepel – ahogy azt a radiokarbonos vizsgálatok is bebizonyították – középkori eredetű, hanem hogy a vásznat a középkori húsvéti ünnepségek során használták vallási kellékként. Freeman több korabeli lepelábrázolást tekintett át kutatása során, és megállapította, hogy egyik sem korábbi 1355-nél – ez volt az az év, amikor az ereklyét a franciaországi Champagne grófság egyik falujában, Lireyben kiállították. Miután de Henri de Poitiers püspök betiltotta a kiállítást, akkori tulajdonosa, Marguerite de Charny 1453-ban a savoyai hercegi családnak adományozta az ereklyét, amely a család tulajdonában maradt egészen 1983-ig.
Freeman előkerített egy kevéssé ismert, rendkívül részletes metszetet, amelyet az egyik udvari művész, Antonio Tempesta készített 1613-ban a leplet felkereső zarándokokról. A Tempesta-metszet – ahogy több más, a torinói lepelről szóló, első kézből származó 15-16. századi leírás – egy olyan jellegzetességre hívja fel a figyelmet, amely ma már kevéssé egyértelmű: nevezetesen, hogy a férfialakon vér és korbácsütés nyomai voltak. Ezek a jelek egyértelműen a 14. századtól kibontakozó, a keresztrefeszítés ábrázolásában megfigyelhető „drámai” változásokra utalnak. „Meglepő módon nagyon kevés kutató vette észre, hogy a lepel mennyire másként festett a 16-17. században, mint ma” – írja a History Today hasábjain Freeman.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
A lepel eredetileg egy húsvéti feltámadási színjáték középkori kelléke volt - a Quem quaeritis? (Kit kerestek?) során a Megváltó követői beléptek egy összetákolt sírba, majd egy ruhát hoztak a felszínre, bizonyítva ezzel Jézus feltámadását, fejtette ki Freeman, aki kutatását többek között egy, az 1350-es évekből származó zarándokjelvényre alapozza, amit a Szajnából halásztak ki még 1855-ben. Ezen két egyházi személy tartja a leplet, alattuk pedig egy üres sír, amely egy félreérthetetlen utalás Jézus nyughelyére.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Múlt-kor magazin 2015/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/645.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/f57dcb25b6a214752390a7126b821019.jpg)