Földrengés állhat a torinói lepel mögött

A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálka-mintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata - a hagyomány szerint Jézus testének képmása - látható, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik.

A torinói lepel iránti hatalmas érdeklődés az után nőtt meg, hogy 1898. május 25-én Secondo Pia torinói ügyvéd és hobbifotós lefényképezte a leplet. A torinói katedrálisban őrzött ereklye azóta izgatja az emberek fantáziáját, s számtalan tanulmány, dokumentumfilm és összeesküvés-elmélet látott napvilágot a rejtélyes ereklyével kapcsolatban.

A 25 évvel ezelőtti, oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumokban végzett radiokarbonos vizsgálatok  szerint a lepel keletkezése 1260 és 1300 közé tehető. Néhány kutató határozottan cáfolta a vászonmintákon végzett kormeghatározó vizsgálatok következtetését, mondván, a neutronsugárzás miatt pontatlan eredmény született, ám eddig semmilyen elfogadható fizikai magyarázat nem született a sugárzás eredetére.

A Carpinteri vezette kutatócsapat mechanikai és kémiai kísérletek nyomán most azt valószínűsíti, hogy a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullám lehet az eredete a neutron-kibocsátásnak. Ezt az ún. piezonukleáris effektussal kapcsolatos kutatásaikra alapozták, amely folyamat jellemzője, hogy a neutronok gamma-kibocsátás nélkül keletkeznek. Ennek analógiájára a kutatók azt feltételezik, hogy a neutronfluxus növekedése ugyanazon reakcióknak az eredménye.

A kutatók szerint az i.sz. 33-ban történt, a Richter-skála szerinti 8,2 erősségű jeruzsálemi földrengés elég erős lehetett ahhoz, hogy a neutronsugárzások közvetlenül a vászonszálon lépjenek kölcsönhatásba a nitrogénatomokkal, s a kémiai reakció nyomán megjelenjen a leplen képmás, ráadásul ez volt az, ami miatt megnőtt a vászonminták C14 izotóp szintje, félrevezetve ezzel a szakembereket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden