Akit az Egyesült Államok első női elnökének hívtak
Woodrow Wilson amerikai elnök 1919-es szélütése után felesége, Edith Wilson ellenőrizte, milyen ügyek és személyek juthatnak el súlyosan beteg férjéhez. Bár később azt állította, hogy egyetlen politikai döntést sem hozott meg helyette, 1919 őszétől Wilson elnökségének 1921-es végéig olyan befolyásra tett szert, hogy később egyesek az Egyesült Államok első női elnökeként emlegették.
- Woodrow Wilson 1919-es szélütése után felesége, Edith Wilson megkerülhetetlen közvetítővé vált a súlyosan beteg elnök és az amerikai kormányzat között.
- Edith ellenőrizte a Wilsonnak szánt dokumentumokat és megkereséseket, valamint azt is, hogy mely ügyek és személyek juthatnak el hozzá.
- Edith később tagadta, hogy férje helyett politikai döntéseket hozott volna, rendkívüli szerepe azonban máig történeti viták tárgyát képezi.
Az évek óta özvegyként élő Edith Bolling Galt 1915-ben ismerkedett meg az 1914-ben szintén megözvegyült Woodrow Wilsonnal. Kapcsolatuk gyorsan elmélyült, Wilson pedig már udvarlásuk kezdetétől rendszeresen kikérte Edith véleményét az első világháború, tervezett beszédei és politikustársai kapcsán, így későbbi szerepvállalása előtt már éveken keresztül közvetlen közelről követhette az elnöki munkát. A pár 1915 decemberében házasodott össze, Edith pedig first ladyként elsősorban férje támogatását és egyre romló egészségi állapotának felügyeletét tekintette feladatának.
Wilson egészsége az első világháború végére jelentősen leromlott, miközben az elnök továbbra is rengeteget dolgozott: 1919-ben például minden erejével a versailles-i békerendszer és az általa szorgalmazott Népszövetség amerikai elfogadtatásáért küzdött. Edith és az elnök személyes orvosa, Cary Grayson ellenezte Wilson országos előadókörútját, amellyel a politikus támogatást kívánt szerezni terveihez, az elnök azonban ragaszkodott az utazáshoz, amelynek során állapota tovább rosszabbodott. Miután migrénje és kimerültsége miatt félbe kellett szakítania a körutat, visszatért Washingtonba, ahol 1919 októberében súlyos szélütést kapott.
Wilson orvosai attól tartottak, hogy az elnöki tisztségről való lemondás tovább ronthatna betegük egészségi állapotán, ezért azt javasolták, hogy maradjon hivatalban, de a felépülése érdekében a lehető legkevesebb üggyel és döntéssel terheljék. Ennek következtében Edith gyakorlatilag közvetítővé vált a beteg elnök és a kormányzat között: hozzá érkeztek a Wilsonnak szánt dokumentumok és megkeresések, ő mérlegelte azok jelentőségét, és ő döntötte el, mely kérdéseket szükséges férje elé vinni, illetve melyeket lehet a minisztériumok vezetőivel az elnök közvetlen részvétele nélkül rendezni.
Ez a szerep különösen nagy jelentőségűvé vált, amikor a szenátus a versailles-i békeszerződés és a Népszövetség kérdéséről vitázott, miközben Wilson egészségi állapota miatt már nem tudott a tőle megszokott intenzitással részt venni a politikai küzdelemben. Edith megpróbálta rávenni férjét, hogy fogadjon el bizonyos ellenzéki módosításokat, az elnök azonban hajthatatlan maradt, ezért felesége Gilbert Hitchcock demokrata szenátorral közölte, hogy a Wilsonhoz hű demokrata politikusok utasítsák el ezeket a javaslatokat. A kompromisszum elmaradása hozzájárult ahhoz, hogy a szenátus végül nem ratifikálta a szerződést, az Egyesült Államok pedig nem csatlakozott a Wilson által szorgalmazott Népszövetséghez.
Edith eközben szigorúan ellenőrizte azt is, hogy politikusok, diplomaták és újságírók közül ki találkozhat az elnökkel, amit saját visszaemlékezésében elsősorban férje egészségének védelmével indokolt. Később azt állította, hogy közéleti kérdésekben egyetlen döntést sem hozott Wilson helyett, szerepe azonban ennél összetettebb volt, hiszen már annak eldöntésével is jelentős befolyást gyakorolt az elnökség működésére, hogy milyen információkat, problémákat és személyeket engedett eljutni férjéhez. Emiatt az 1919 és 1921 közötti időszak pontos hatalmi viszonyai máig történeti viták tárgyát képezik, Edith szerepét pedig gyakran informális elnöki feladatellátásként értelmezik.
Wilson 1921 márciusában adta át hivatalát Warren G. Hardingnak, egészségi állapota azonban soha nem állt teljesen helyre, és 1924-ben, 67 éves korában meghalt. Edith Wilson ezt követően évtizedeken keresztül ápolta férje politikai örökségét, rendezvényeken képviselte, kitüntetéseket vett át a nevében, 1938-ban megjelent emlékirataiban pedig úgy mutatta be rendkívüli fehér házi szerepvállalását, mint amelynek elsődleges célja beteg férje támogatása és egészségének védelme volt. Edith 1961. december 28-án, Woodrow Wilson születésnapján halt meg, több mint négy évtizeddel azután, hogy az elnök betegsége következtében az amerikai végrehajtó hatalom egyik legbefolyásosabb, választott tisztséggel nem rendelkező szereplőjévé vált.
