Minden eddiginél nagyobb viking kori ezüstkincset találtak Finnországban
Minden eddiginél nagyobb, hozzávetőlegesen négy és fél kilogramm súlyú viking kori ezüstkincset tártak fel Dél-Finnországban. A Sysmä település közelében előkerült késő vaskori leletegyüttes nemcsak a felhalmozott nemesfém mennyisége miatt egyedülálló, hanem az épen maradt tárolóedények okán is.
- Finnország eddigi legnagyobb késő vaskori, mintegy négy és fél kilogrammos ezüstérmékből álló leletegyüttesét tárták fel Sysmä település közelében.
- A fémkeresővel azonosított, majd régészek által kiemelt kincs több ezer érmét, ezüsttöredékeket, valamint különböző ékszereket tartalmaz.
- A lelet különlegességét a ritkaságszámba menő, épen maradt nyírfakéreg tárolóedények adják, amelyekből a szakemberek értékes információkat nyerhetnek.
A páratlan történelmi emléket egy amatőr fémkeresős, Kalle Lappinen azonosította szeptember 3-án, majd a regionális múzeum értesítését követően a Lahti Városi Múzeum régésze, Esko Tikkala és csapata már másnap megkezdte a szakszerű feltárást.
A szakemberek több ezer ezüstérmét, a fizetőeszközként használt úgynevezett törtezüstöt, továbbá egy ezüst karkötőt, egy csatot és egy gyöngyöt emeltek ki a földből. A mintegy négy és fél kilogrammos összsúlyú kincslelet jelentősen felülmúlja a korábbi finnországi rekordot. Azt a csúcsot eddig egy 1895-ben, Nousiainen térségében felfedezett, ezerhétszáz érmét és kisebb tárgyakat tartalmazó, mindössze 2,2 kilogramm súlyú archív leletegyüttes tartotta.
A régészeti feltárás során kiderült, hogy a kincset nyírfakéregből készült edényekben rejtették el. A tárolókat teljesen megtöltötték az érmékkel és az ezüsttárgyakkal, majd a felszín alatt mintegy negyvenöt centiméteres mélységben, egymástól nagyjából tizenkét méter távolságra ásták el azokat.
A finnországi talajviszonyok között rendkívül ritka jelenségnek számít a szerves anyagok, így a nyírfakéreg fennmaradása, ezért a szerves maradványok vizsgálata legalább akkora tudományos potenciállal bír, mint maguk az érmék, mivel sokkal pontosabb adatokat szolgáltathat az elrejtés körülményeiről, módjáról és idejéről.
Ez is érdekelhet
A késő vaskor, illetve a viking kor időszaka a nyolcadik és a tizenegyedik század között komoly gazdasági átalakulást hozott Észak-Európában, amelynek legfőbb motorja az ezüstalapú kereskedelem volt. Bár a mai Finnország területe némileg a skandináv magterületek peremén helyezkedett el, fontos állomása volt a Balti-tengertől az orosz folyórendszereken át a Bizánci Birodalomig és az iszlám kalifátusokig húzódó keleti kereskedelmi útvonalaknak.
A kereskedők, a harcosok és a helyi előkelők a felhalmozott vagyonukat gyakran rejtették a föld alá ellenséges támadások idején, vagy akár rituális, vallási okokból. Az előkerült érmék jelenleg tisztítás, dokumentálás és azonosítás alatt állnak, a laboratóriumi munka befejeztével a kutatók pedig pontosabb képet kaphatnak arról, hogy a Sysmä közelében élt közösség milyen földrajzi kiterjedésű gazdasági kapcsolatrendszerrel rendelkezett a korszakban.
