Új DNS-vizsgálattal kutatják a pergamenek titkait
2026. május 20. 11:11
Egy új, roncsolásmentes eljárással sikerült DNS-mintákat kinyerni akár ezerháromszáz éves történelmi pergamenek felületéről a North Carolina State University kutatóinak. A Manuscript Studies folyóirat legfrissebb számában publikált tanulmány bizonyítja, hogy az értékes kulturális leletek károsítása nélkül is felderíthető az egykori háziállatok evolúciója, ami forradalmasíthatja a középkori mezőgazdaság, valamint a kereskedelmi hálózatok kutatását.

Korábban
A kutatócsoport összesen kilencvenegy, a Duke Egyetem Rubenstein Könyvtárában őrzött kéziratot vizsgált meg. Ezek a dokumentumok a nyolcadik század vége és a huszadik század eleje között íródtak. A földrajzilag Angliától Etiópiáig terjedő területet felölelő történelmi pergamenek mintavételezése során egy száraz citológiai kefét használtak, amellyel csupán finoman átdörzsölték az iratok felületét.
A módszer az orvosi gyakorlatban is alkalmazott eljárásokon alapul, és maradéktalanul alkalmas a sejtanyag begyűjtésére anélkül, hogy a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok fizikai integritása sérülne. Az így nyert mintákat modern, törvényszéki szintű génszekvenálási technológiákkal elemezték a sejtszintű adatok felerősítése érdekében.
A pergameneket évezredeken át állati bőrből, leggyakrabban juhból, kecskéből vagy borjúból készítették Európában, a Közel-Keleten és Afrika egyes részein. Mivel ezek az iratok szerves anyagból állnak, kiterjedt állati archívumként funkcionálnak, amelyek genetikai információi páratlan betekintést engednek a múltba. A kinyert DNS-szekvenciák nemcsak azt segítik pontosan meghatározni, hogy egy adott jogi dokumentum vagy térkép hol és mikor készült, hanem átfogó képet adnak a korabeli állattenyésztési szokásokról is. A genetikai állomány vizsgálatával nyomon követhető a háziasított haszonállat-fajták történelmi evolúciója, a különböző állatbetegségek terjedése, valamint az egykori kereskedelmi útvonalak kiterjedtsége.
A paleogenetikai kutatások eddigi legnagyobb akadálya a múzeumok és levéltárak részéről megnyilvánuló félelem volt a műtárgyak fizikai roncsolásával kapcsolatban. Az amerikai kutatók eredménye megnyithatja az utat egy új, interdiszciplináris tudományág előtt, amely a történettudományt a legkorszerűbb genetikai elemzésekkel ötvözi. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a technológia széles körű alkalmazása hatalmas, eddig kiaknázatlan történelmi információforrást tehet hozzáférhetővé a tudományos közösség számára.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Középkori táblajátékot tártak fel a marokkói Valila romjainál
- Római kori fürdőkomplexumot tártak fel Hollandiában
- Fagyasztva szárított, ötszáz éves inka burgonyát találtak Peruban
- Hatalmas középkori víz alatti régészeti archívumot vizsgálnak a bergeni öbölben
- Közösségi régészeti projekt indult Luxemburg történelmi emlékeinek feltárására
- Kokalevél-maradványok segíthetik a híres inka gyermekáldozat datálását
- Középkori kardot találtak egy lengyel folyóban
- Intő példa az ősi civilizációk pusztulása a modern emberiség számára
- Egyedülálló római kori mészégető kemencét tártak fel Bicske határában
- DNS-vizsgálatokkal igazolták az 5500 évvel ezelőtti szibériai pestisjárványt 19:25
- Új emléktábla őrzi Zakopanéban a lengyel–magyar összefogás hőseinek emlékét 18:11
- Mobil múzeumban mutatják be a brit állami gyűjteményt 17:17
- Időutazót láttak egy második világháborús archív fotón 16:16
- Középkori táblajátékot tártak fel a marokkói Valila romjainál 15:15
- Eltávolították a vorkutai GULAG-áldozatok ukrán emlékművét 14:52
- Új történelmi kémregénnyel jelentkezik Kazuo Ishiguro 14:21
- Ismeretlen Bartók-mű kézirata került elő 13:29














