Tizenkilenc emeletes is lehetett volna egy ókori etiópiai palota
Egy Kr. e. 8. században épült ókori etiópiai palota falszerkezete akár tizenkilenc emeletes magasságot is elbírt volna a legújabb statikai modellszámítások szerint, ahogy azt a Brandenburgi Műszaki Egyetem (BTU) és a Német Régészeti Intézet (DAI) közös, a napokban publikált kutatása is megállapította. A yeha-i Grat Be'al Gibri palotarom hibrid falainak vizsgálata az első mérnöki bizonyíték, amely alátámasztja a többemeletes ókori épületekről szóló történeti forrásokat.
- A Brandenburgi Műszaki Egyetem és a Német Régészeti Intézet tanulmánya igazolta egy Kr. e. 8. századi yeha-i palota kivételes teherbíró képességét.
- A kőből és fából álló hibrid falszerkezet statikai elemzése alapján a kelet-afrikai építmény akár tizenkilenc emelet magasságig is stabil maradhatott.
- A kutatás modern mérnöki módszerekkel szolgáltatott bizonyítékot a többemeletes ókori épületekről szóló korabeli arab történeti feljegyzések hitelességére.
Az etióp-eritreai fennsíkon fekvő Yeha településén található Grat Be'al Gibri a 60-szor 60 méteres alapterületével Dél-Arábia és Kelet-Afrika legnagyobb ismert korabeli palotaépületének számít. Napjainkra csupán a földszint és a pódium maradt fenn, mivel a Kr. e. 800 körüli időszakban emelt építményt már az ókorban elpusztította egy tűzvész.
A rom legfőbb jellegzetessége a falazat felépítése, amelyben a terméskő falakba szisztematikusan vízszintes fagerendákat építettek be. Martin Drieschner és Mike Schnelle kutatók a tanulmányhoz két jellegzetes falrészlet virtuális 3D-s modelljét hozták létre, hogy a végeselemes módszer segítségével teszteljék a szerkezet teherbírását.
A modern szoftverekkel elvégzett elemzések megerősítették a faszerkezetes kőfalazat kivételes stabilitását. Az eredmények azt mutatták, hogy a falak teherbírása rendkívül magas volt, a rendszer elméletileg egy legalább tizenkilenc emeletes felépítmény súlyát is biztonságosan hordozta volna. A szakemberek ebből arra következtetnek, hogy az épület összeomlását kizárólag egy rendkívüli esemény, vélhetően a történelmi forrásokban is említett nagyméretű tűzvész okozhatta, nem pedig szerkezeti hiba.
Ez is érdekelhet
A fagerendákkal megerősített kőfalazat széles körben elterjedt építészeti megoldás volt a Kr. e. 1. évezred során a térségben. Korábban a hasonló többemeletes építmények létezésére csupán arab történetírók beszámolóiból, valamint ókori dél-arábiai sziklafestményekből lehetett következtetni. A feljegyzések esetenként akár húszemeletes palotákat is említenek, ezek statikai ellenőrzése azonban eddig hiányzott. A kutatás most megerősíti a korabeli ábrázolások és leírások hitelességét.
A vizsgált palota a pre-akszúmi korszakhoz, a Dʿmt királyság idejéhez köthető, amely a Kr. e. 8. és 5. század között uralta a mai Észak-Etiópia és Eritrea területeit. A birodalom szoros kulturális kapcsolatokat ápolt a dél-arábiai Szabeus Királysággal, amelynek hatása az építészeti stílusban is megmutatkozott. Yeha a királyság politikai központjaként működött, ahol a Grat Be'al Gibri komplexum reprezentatív funkciót töltött be az elit számára. Az interdiszciplináris kutatás bizonyítja, hogy a régió a Kr. e. 1. évezred elején kiemelkedő mérnöki tudással rendelkezett.
