Tudományos eredmények cáfolják a mohácsi vereség katonai mítoszait

B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) történésze a beszélgetésen kifejtette: a 19. századi történetírás tévesen állította be a II. Lajos vezette haderőt elmaradott, feudális lovagseregnek, amely a korszerű oszmán tűzfegyverek áldozatául esett. A valóságban a közép- és kelet-európai régió – a huszita hagyományokra, a mozgékony könnyűlovasságra, a szekérvárakra és a kiterjedt lőfegyverhasználatra építve – a 16. század elejére egy földrajzilag és taktikailag optimalizált hadügyi kultúrát hozott létre.

A korabeli magyar gyalogság a nyugati pikás alakulatokkal ellentétben szinte teljes egészében puskákkal volt felszerelve. A kutató szerint a vereség fő oka nem a technológiai lemaradás volt, hanem az Oszmán Birodalom hatalmas, akár 60-80 ezer fős seregeket is ellátni képes logisztikai és demográfiai fölénye. A magyar hadügyi tudás ráadásul nem veszett el Mohácsnál: az erdélyi és lengyel-litván hadszíntereken tovább élve a 17. század végéig meghatározta a régió katonai sikereit, hozzájárulva többek között Bécs 1683-as felmentéséhez is.

A csatatér jelenlegi régészeti és természettudományos kutatásával kapcsolatban elhangzott, hogy bár az összecsapás pontos földrajzi helyzete a mai napig tudományos viták tárgyát képezi, a feltárt tömegsírok elemzése jelentős áttörést hozott. A törvényszéki antropológiai vizsgálatok és a fogazatokon végzett stronciumizotópos elemzések megerősítették, hogy a sírokban nagy valószínűséggel a csata után kivégzett magyar foglyok földi maradványai találhatók. Ezek az eljárások a jövőben segíthetnek pontosan meghatározni az áldozatok földrajzi származását, élesebb képet adva a korabeli hadsereg összetételéről.

A mohácsi vereség a magyar áldozati kultúra és a nemzeti katasztrófatudat origójává vált. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) parancsnokának tudományos helyettese rámutatott: a magyar történelmi emlékezetet aránytalanul dominálják a vesztes csaták és tragédiák (mint a tatárjárás, Mohács vagy Trianon), miközben az ország története európai összevetésben számos sikeres államépítő korszakkal és hosszú békeidővel is rendelkezik.

A szakember hangsúlyozta, hogy a térség más nemzeteivel – például az államiságát több mint egy évszázadra elveszítő Lengyelországgal – összehasonlítva a magyar államiság folytonossága a súlyos traumák ellenére is fennmaradt. A történészek egybehangzó álláspontja szerint az önviktimizáció helyett a múlt eseményeit a korabeli nemzetközi realitások és az akkori geopolitikai erőviszonyok objektív rendszerében érdemes vizsgálni, elismerve az elért történelmi sikereket is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?