Történelmi pontatlanságok miatt szabadkoznak egy koreai sorozat alkotói

Kisebb vitát váltott ki a koreai közösségi média világában az egyik legnépszerűbb K-dráma, a Királyi szerelem (Perfect Crown) utolsó előtti részének koronázási jelenete, mivel nem az 1895 utáni - Kínától független -, hanem az 1895 előtti Korea koronázási hagyományait jeleníti meg. A rajongók szerint ezzel a készítők akaratlanul hiteltelenítették a szériában ábrázolt, fiktív-történelmi monarchia szuverenitását.

A Koreai-félszigetet az 1390-es évektől kezdve egészen a 20. század elejéig a Csoszon-dinasztia leszármazottai uralták, akik az 1600-as években a hatalmas keleti birodalom, Kína adófizetőivé váltak. Ez a felállás egészen az 1895-ös első kínai-japán háborúig tartott, amelyben a kínaiak végzetes vereséget szenvedtek ellenfelüktől. A félsziget ezt követően hivatalosan is szuverénné vált, ami nem csupán az adófizetés megszűnésében, hanem a koronázási ceremónia átalakulásában is megfigyelhető volt: ekkortól kezdve például az új uralkodókat nem „cheonse” („ezer évig”), hanem „manse” (vagyis „tízezer évig”) felkiáltással köszöntötte a nép, a szertartási koronát pedig nem (elől-hátul) kilenc-kilenc, hanem tizenkettő-tizenkettő gyöngysor díszítette. 

A dinasztia évszázadokig tartó uralma természetesen a híres koreai filmipart is megihlette: számos történelmi, illetve fiktív-történelmi sorozat játszódik a Csoszon korszakban. Az egyik legújabb, 2026 áprilisában debütáló, tizenkét részes széria, a Királyi szerelem szintén ezen uralkodói család történetét veszi alapul: a cselekmény ugyanis egy olyan fiktív, 21. századi, független Koreában játszódik, amelyben továbbra is a Csoszonok uralják a régiót. A történet középpontjában Seong Hee-ju – egy gazdag kereskedőcsaládból származó, de előkelő társadalmi ranggal nem rendelkező fiatal nő – és I-an herceg – a király másodszülött fia – kapcsolata, illetve az intrikákkal átszőtt királyi udvar eseményei állnak.

Egy problémás koronázás 

A vitatott jelenetben az egyik szereplőt a Csoszon-dinasztia 1895 előtti (tehát a kínai függés) időszakára jellemző, elől és hátul kilenc-kilenc gyöngysorral ékesített koronával koronázzák meg, miközben az udvari tisztviselők folyamatosan azt skandálják: „cheonse” („ezer évig”). Egyes nézők szerint azonban a jelenlevőknek a „manse” (vagyis „tízezer évig”) kifejezést kellett volna használniuk, mert a sorozat egy független (nem pedig a kínaiaktól függő) koreai monarchiát jelenít meg. 

A pontatlanságot számos rajongó nehezményezte a közösségi média fórumain, ezért a stáb tagjai nyilvános közleményt bocsátottak ki, amelyben kijelentették: „Komolyan vesszük a nézők kritikáit a koronázási jelenettel kapcsolatban, sokan rámutattak ugyanis, hogy a használt szertartási korona és a „cheonse” felkiáltás aláássák a sorozatban ábrázolt, fiktív koreai monarchia szuverén státuszát. Elismerjük, hogy csapatunk nem járt utána kellő alapossággal a csoszoni udvari protokoll történelmi változásainak. Mivel a Királyi szerelem egyszerre tekinthető romantikus, valamint egy alternatív világban játszódó történelmi drámának, sokkal óvatosabban és körültekintőbben kellett volna kezelnünk azokat a pontokat, ahol a bemutatott fiktív világ találkozott a történelmi valósággal.” Később a készítők hozzátették: a lehető leggyorsabban igyekeznek módosítani a hanganyagokat és feliratokat a streamingplatformok számára.