Történelmi múzeum épül a nepáli limbu őslakosoknak

A Fedap vidéki önkormányzat területén, Poklabang közelében épülő, hagyományos pala tetővel fedett intézmény célja a jaktung népcsoporthoz köthető ősi kulturális anyagok, történelmi dokumentumok és katonai emlékek összegyűjtése, valamint szakszerű megőrzése.

A mintegy 27,3 millió nepáli rúpia (61 millió forint) költségvetésű, a Városfejlesztési Minisztérium finanszírozásával megvalósuló projekt építési munkálatai a helyi kivitelezők tájékoztatása szerint a jelenlegi pénzügyi év végére fejeződnek be. A létesítmény egy helyi lakosok által adományozott földterületen kapott helyet, és a tervek szerint a himalájai térség kiemelkedő történelmi kutatóközpontjává, valamint kulturális turisztikai célpontjává válik.

A múzeumot alapító helyi szervezet (a Poklabang Jak Mangena Lungdung Tamrung) tanácsadója, Vidzsaj Ninglekha tájékoztatása szerint a kiállítótér elsősorban azon tizenkilenc limbu klán és alklán hagyatékát dolgozza fel, amelyek Poklabangot tekintik saját származási helyüknek.

A jaktungok (limbuk) ősi, kirat vallási hagyományaiban az úgynevezett „Mangena Jak” a legfőbb istenséget, illetve azt a szakrális ősi területet jelenti, ahol a közösség felmenői elsőként megjelentek, letelepedtek és művelés alá vonták a földet. Ennek megfelelően a múzeum nemcsak történeti, hanem szakrális funkciót is betölt az őslakos közösség identitásának megőrzésében.

A gurkha–limbuván háború

A múzeumban bemutatásra kerülő 18. századi gurkha–limbuván konfliktus a modern Nepál kialakulásának egyik legmeghatározóbb történelmi eseménysorozata volt. A 18. század második felében a Pritvi Narájan Sah király vezette Gurkha Királyság agresszív keleti terjeszkedésbe kezdett, hogy katonai erővel egyesítse a himalájai régió apró, széttagolt államait. A kelet-nepáli Limbuván régió őslakosai – a fejlett íjászati és közelharci technikáikra támaszkodva – heves fegyveres ellenállást tanúsítottak a hódítókkal szemben, amely éveken át visszatartotta a gurkha seregeket.

A fegyveres konfliktus végül 1774-ben egy megegyezéssel, a limbu–gurkha szerződéssel zárult. Ennek értelmében a limbuk elismerték a gurkha uralkodó fennhatóságát, cserébe viszont garantálták számukra, hogy évszázadokon át megőrizhetik sajátos, kommunális földbirtoklási rendszerüket és kulturális autonómiájukat.

Az új poklabangi múzeum ennek a fegyveres ellenállásnak, valamint az ezt követő kulturális túlélésnek az eddig szétszóródott és pusztulással fenyegetett tárgyi emlékeit hivatott egybegyűjteni és megmenteni a tudományos kutatás számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai